Viszlát 2018!
Tavaly is készítettem könyves évérékelőt december végén, idén sem maradhat ki, mert jó egy kicsit összegezni, tisztázni a dolgokat. Pozitívumok, negatívumok, kedvencek, tervek.
2018 elég semleges év volt: sem túl jó, sem túl rossz. A blog tekintetében is inkább a pocsolyában ücsörgés volt jellemző, sokszor kimaradtak, elmaradtak az értékelések és olvasni sem tudtam annyit, amennyit szerettem volna. Idén 58 könyv (plusz egy fél) volt a végeredmény, ami nem kevés ugyan, de nem is sok – főleg ha azt vesszük, hogy könyves blogot vezetek. Tudom, ez nem versenypálya és igyekszem mindig tudatosítani magamban, hogy az olvasás öröme a lényeg, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nyomta rá egy-két könyvélményemre a bélyegét a kényszerérzet. Idén bekerültem a Blogturné Klubba, ami már pár hónap alatt is nagyon sokat tanított az időbeosztásról és a vállalásokról. Időközben átköltöztem a blog.hu-ra, ami sok szempontból jó döntés volt, de talán kicsit elhamarkodott is, így jövőre megint elcuccolok. Megismertem egy csomó kedves embert a blogon keresztül, azt hiszem, ez a legnagyobb pozitívum idén.
Összesen 86 új könyvem lett idén, amiből 29 recenzió/BTK és 2 angol nyelvű. Tanulság nincs.
A LEGJOBB KÖNYVEK
Dacre Stoker & J. D. Barker: Dracul
Mesteri és izgalmas gótikus stílusú horror, nem csak vámpírrajongóknak! Zseniális.
Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a holdvilágban
Amikor azt írtam, hogy egy ültő helyemben olvastam ki, akkor nem vicceltem. Mindent tud, amit egy jó fantasynek tudnia kell, nagyon szerettem az első résszel egyetemben.
Alice Walker: Bíborszín
Megrendítő és felemelő olvasmány női sorsokról, hitről, reményről egy tanulatlan fekete nő tollából.
Mary Ann Shaffer & Annie Borrows: Krumpihéjpite Irodalmi Társaság
A könyv, ami elbűvölően bájos, és mégis tele van szomorúsággal. Az elolvasása után hosszas olvasási válság tört rám, annyira a hatása alatt maradtam.
R. M. Romero: Karolina
Szavak sincsenek rá, hogy mennyire szép és kedves könyv a Karolina, azt hiszem ez lett idén a legnagyobb kedvencem.
J.D Barker: A negyedik majom
Krimi/thriller vonalon nehéz már nekem újat mutatni, Barkernek azonban sikerült. Beteg, elvetemült és rendkívül fordulatos cselekmény jellemzi a könyvet, jövőre mindenképp jön hozzám a folytatás.
Sarah Winman: Bádogember
Amilyen rövid, annyira értékes könyvecske a Bádogember. Keserédes, de rendkívül hangulatos, imádtam.
Caleb Carr: A halál angyala
Erről még ugyan nem írtam, de mindenképp szeretném kiemelni. Lassan hömpölygő cselekményű, rendkívül izgalmas és kegyetlen könyv a 19. századi New Yorkból egy magyar származású főszereplővel. Mestermunka.
Máglya
Szintén nem volt még a blogon, de mindenképp kiemelném, mert nagy hatással volt rám. Óvatosan ismerkedem a kortárs magyar szépirodalommal, de Dragomán remek választás volt ehhez.
A LEGNAGYOBB CSALÓDÁS
Ruth Ware: A nő a tízes kabinból
Egyértelműen ez a könyv nyerte a kört. Annyira jó lehetett volna, de a megvalósítás… hát nem volt az igazi. Utólag nézve kicsit jóindulatúan tappancsoltam, most már biztosan nem adnék neki háromnál többet.
A LEGNAGYOBB MEGLEPETÉS
Bill Clinton & James Patterson: Az elnök eltűnt
Elmondhatatlanul szkeptikus voltam ezzel, azt gondoltam, hogy csak egy középszerű könyv lesz, amihez megvettek egy hívogató nevet, hogy az emberek ráharapjanak, de nem! Kifejezetten korrekt és pörgős sztori lett a maga műfajában, aminek megvannak ugyan az apró hibái, de minden betűjét halálosan élveztem. A tanulság? Ne ítélj elsőre!
A TÚLÉRTÉKELT KÖNYV
Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk
Őszintén nem értem ennek a könyvnek a népszerűségét, szegényt jól le is savaztam anno a posztomban. A véleményem azóta sem változott. Életképtelen és irritáló főszereplők, hatásvadász történet, kiszámítható végkifejlet… jaj nagyon nem találtunk egymásra. Jól el is rémisztett a romantikusoktól, nem tudom mikor fogom kiheverni. Szintén jóindulatúan tappancsoltam utólag nézve.
Rájöttem, hogy az a legnagyobb bajom, hogy hajlamos vagyok elpatópálkodni a dolgokat (az életben is egyébként, nem csak a blogon), de ha van egy fix dolog, amit muszáj betartani, akkor össze tudom kapni magam. 2019-ben ez lesz az egyéni kis kihívásom, hogy levetkőzzem ezt a „linkséget” és némi rendszerességet hozzak a blogra. A fent említett költözést is mindenképpen szeretném kivitelezni, terveim szerint év közepe felé lesz aktuális, addig pedig kihasználom a blog.hu előnyeit (amíg lehet). Tavaly ugyan azt írtam, hogy nem veszek részt kihívásokban – na jövőre ez nem így lesz, jelentkeztem ugyanis a Lobo által szervezett Várólista csökkentésre, hogy végre tényleg legyen motivációm a régóta nálam porosodó könyvek elolvasására. Más nagy tervek nincsenek, csak a rendszeresség, az örömolvasás és a görcsök elengedése.
Köszönöm, hogy olvastok, találkozzunk 2019-ben is!
BUÉK! 🙂