Dunapest
Könyvajánló,  Kortárs

Vámos Miklós: Dunapest

Nagy és régi adósságot törlesztettem magamnak a Dunapest olvassával, ugyanis Vámos Miklóstól már azóta szeretnék olvasni, amióta kamaszként rájöttem, hogy a gyerekkoromban gyakorta látott bácsi a tévében elsősorban író és nem médiaszemélyiség. Nem úgy terveztem, hogy a legfrissebb regényén keresztül ismerkedem meg vele – szerettem volna elsőként az Apák könyvét vagy a  Zenga zéneket kézbe venni –, de a téma és főleg a helyszín miatt muszáj voltam visszafelé kezdeni. A Dunapest középpontjában egy olyan épület van, ami azóta ámulattal tölt el, amióta először hallottam róla. A Pozsonyi út 38-40. külsejénél csak a története magával ragadóbb. A maga korában elképesztően modernnek számító Bauhaus stílusú épületegyüttes a második világháború idején csillagos ház volt, illetőleg a 40. számú ház svájci védettség alatt is állt. 

Ebben a házban él a Dunapest egyik jelenkori szereplője, Tóth Juli, aki hirtelen elhatározásból befogadja lakásába a francia-angol turistát, Lindát, aki férje halála után utazik Budapestre. Maga sem tudja mit keres itt – azon kívül, hogy elhunyt férje, Richárd, magyar származású volt és sokat mesélt neki Budapestről. Két különböző világ találkozik a magyar és a francia nő személyében ebben a kis Pozsonyi úti lakásban, de mindketten fájdalmakat hordoznak magukkal. A lányokhoz csapódik két harmincas fiúka, a zenei szakíró, Kádár Ákos, és a szerkesztő – a puhány, szemüveges értelmiségi – Vas Dani. Bejárjuk Lindával a várost, a Dunapark kávézó valódi törzshellyé válik és megéled előttünk a múlt. 

A másik szál abba a bizonyos múltba vezet bennünket, amikor a luxusbérház zsidók menedékéül szolgált. Itt élt a háború alatt sokakkal egyetemben a cukorbáró és Nyugat-támogató Hatvany Lajos, a házak egyik tervezője (és a kor egyik legnevesebb építésze), Hofstätter Béla, de Szép Ernő és Heltai Jenő is a Pozsonyi út vendégszeretetét élvezte a nyilas terror és Budapest ostroma idején. Felbukkan a lapokon a sok ezer zsidót megmentő Carl Lutz és Raoul Wallenberg is, akiket követve magunk is tanúi lehetünk a nácik által elkövetett borzalmaknak.

Dunapest

Rendkívül érdekes ez a könyv, ugyanis úgy váltogat jelen és múlt között, hogy észre sem veszi az olvasója. Nagyon szemfülesnek kell lenni az első néhány oldalnál, mire az ember felveszi a fonalat meg a ritmust, hiszen egy fejezeten belül ugrálunk egyik szemszögből a másikba. A Dunapestben nincsenek főszereplők. Szereplők vannak, mi, olvasók pedig egy kicsit mindegyik bőrébe bebújhatunk néhány gondolat vagy esemény erejéig. Csapongónak tűnik? Elsőre igen, de a végére érve azt éreztem, hogy ennél tökéletesebb formát nem is adhatott volna az író ennek a cselekménynek. Észrevétlenül csúszik össze a múlt és a jelen, egymásba mosódik a most és az akkor, a jelen szereplői ténylegesen vagy csak képletesen, de kapcsolódnak a háborús idők alakjaival. A történelmet magunkban hordozzuk – a kollektív tudatunkban mindig ott lesz az, ami akkor történt és egyénként is részünk, még ha nem is tudunk róla. Valami ilyesmit adott át nekem ez a könyv, bár megfogalmazni sokkal nehezebb, mint érezni, de azt hiszem, hogy aki elolvassa, az tudni fogja, mire gondolok.

Vámos Miklós magával ragadott, ez tény. De az is, hogy sokszor éreztem, hogy két különböző könyvet olvasok, amiből az egyik sokkal jobban tetszik, mint a másik. A jelen síkja kevésbé volt magával ragadó, és a szereplőit sem éreztem olyan igazinak. Túl sarkosak voltak, túl megcsináltak. Persze, össze kellett hozni a két témát, de hogy egy pasi f o l y t o n a holokausztról és a nyilas terrorról meséljen a városnézések alatt az elcsábítandó nőnek? Hú, de megdugnám, elviszem a Duna-partra a Cipőkhöz, attól tuti rám gerjed! Nyilván.
Tóth Juli pedig a slendrián beszédével idegesített rettenetesen, még úgy is, hogy értem, mit akart a szerző ezzel, de átjött volna a húszas éveiben járó hipszter művészlány személyisége anélkül is, hogy folyton „szal”-ozik.

Szal nem volt ez rossz, de ha nem lett volna a másik idősík, hát nem tom, lehet, hogy csalódnák.
De szerencsére ott volt, és minden borzalma ellenére magával ragadott. Remekül megfestett korkép és kórkép egy elkorcsosult, eszét vesztett időszakról, aminek a jelenbeli párhuzamait csak akkor nem lehet észrevenni, ha az ember becsukja a szemét. A Dunapest csodálatos tisztelgés a hősök előtt, akik életüket is kockáztatva mentették meg zsidók ezreit a kivégzéstől. Megemlékezés az emberekről, akik áldozatául estek ennek az őrült időszaknak. Főszerepben egy kivételes épülettel, ami mindezek néma szemtanúja volt és azóta is őrzője egy letűnt kornak.  
Szerettem. Vámos Miklós regényei pedig a polcomra kívánkoznak, ezek után már biztosan.

Minden hazának olyan vezető jut, amilyet megérdemel.

A könyv adatai
Kiadó: Athenaeum
Kiadás: Keménytáblás levehető védőborítóval
Oldalszám: 342
Kiadás éve: 2020
Moly
Dunapest

Az Athenaeum kiadónak köszönhetően idén újabb Vámos Miklós könyvet vehetünk kézbe Dunapest címmel. A regény egy múltbeli idősíkon mutatja be nekünk a pesti zsidók sorsát. A jelen idősíkján pedig bepillantást nyerhetünk négy 21. századi fiatal életébe is. Ezúttal három bloggerünk írta meg a véleményét a könyvről, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Nyereményjáték

A második világháborúba és az akkori zsidók életébe repít vissza a Dunapest című könyv, ezért mostani nyereményjátékunkban mi is ebbe a korszakba nézünk vissza. Minden egyes állomáson találhattok egy kérdést, amelyre a választ be kell írnotok a Rafflecopter dobozba, és máris esélyetek nyílik rá, hogy megnyerjétek a könyvet!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Melyik a II. világháborúról szóló filmet ajánlanád megnézésre a Blogturné Klub tagjainak?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista
10. 15. Spirit Bliss Sárga könyves út
10. 17. A Szofisztikált Macska
10. 19. Flora the Sweaterist


Fülszöveg

Dunapest – Linda, az Angliában élő francia nő (negyvenes) értette így félre egyszer fővárosunk nevét. Magyar származású férje halála után vaktában fölszáll az első repülőgépre, ami történetesen Budapestre indul. Itt megismerkedik egy fiatal lánnyal, Tóth Julival (húszas) és két fiatalemberrel (harmincasok). A lány meghívja magához a regény fő helyszínéül szolgáló patinás bérházba, a Pozsonyi út 38-40.-be. Az 1938-ban készült épület múltja és jelene köti össze a cselekmény két szálát.

Csillagos ház volt 1944-ben a Pozsonyi 38., a vele egybeépített 40. pedig svájci védettségű is. Történelmi alakok, Carl Lutz, a svájci alkonzul és Raoul Wallenberg, a svéd követségi titkár is felbukkannak a regény során – ők ketten egy közepes város teljes lakosságát kitevő embert mentettek meg 1944-ben. A ház valós lakóinak (Hatvany Lajos, Szép Ernő, Heltai Jenő) vagy képzeletbeli tulajdonosainak sorsa révén fiction és non-fiction kígyója szétválaszthatatlanul tekeredik össze Vámos Miklós legújabb könyvében – jelenné téve azt, ami múlt.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük