Thomas Hardy: Egy tiszta nő

„Amíg élet van, remény is van”

Nagyon nagy, mondhatni óriási űrt töltött be az Athenaeum Kiadó azzal, hogy új, Érzelmes klasszikusok sorozatán keresztül elhozta nekünk Thomas Hardy leghíresebb regényét, az Egy tiszta nő című remekművet. Ezt a könyvet évek óta nem lehetett kapni – annyira nem, hogy nekem még antikváriumban, könyvszekéren sem sikerült soha elcsípnem (weben van általában, de én szeretem látni, hogy milyen állapotban van egy régi, használt kötet).

És az hagyján, hogy most végre újra megjelent, de hogy milyen csodálatos külsőt kapott ez a könyv és az ezt követő többi! Mesés. Teljesen odavagyok érte, néha csak azért kézbe veszem, hogy gyönyörködjek benne. Na de elég a fecsegésből, beszéljünk a történetről is!

Hardy 1891-es regénye először egy lapban jelent meg részletekben és cenzúrázva, majd 1892-ben látott napvilágot rendes regény formájában. Roman Polanski 1979-ben készített filmet belőle, amit alighanem nagyon sokan láttak már, így ha a könyvet nem is olvasták, a történet nagyja ismerős lehet sokaknak. Én nem láttam a filmet, így halvány lila fogalmam sem volt, milyen végkifejlete lesz a könyvnek – én naiv azt gondoltam, hogy lesz valamiféle boldog befejezés, vagy nyugodt lezárás… ó, mekkorát tévedtem!

Ez a könyv nagyon nehéz. Na nem csak azért, mert közel hétszáz oldal, hanem azért, mert ráül a lelkedre. Ezek a viktoriánus regények szeretnek nagyon sötétek és nyomasztóak lenni, de általában mindig ott van végül egy kis napsugár, ami a sok rosszat elfeledteti. Hardynál csak azt hisszük, hogy hamarosan kisüt a nap, aztán amikor már szinte látjuk a sugarait, jön egy nagy, fekete felhő és minden sokkal sötétebb lesz. Szegény, szegény Tess!

A regény a vidéki Angliában játszódik, a főszereplője pedig Tess Durbeyfield, egy parasztcsalád legidősebb lánya. Az iszákos és tanulatlan szülők egy nap megtudják, hogy ők egy ősi nemesi család, a D’Urberville-ek utolsó leszármazottai, ez pedig megpecsételi Tess sorsát. Egy szerencsétlen eset után elküldik a lányt egy távoli, gazdag rokonhoz látogatóba, ahol Tess megismeri Alec D’Urberville-t, aki azonnal szemet vet a csinos, fiatal lányra. Ő nem viszonozza a vonzalmat, de ettől függetlenül a férfi eléri a célját. Tess végül egy tehenészetben kezd új életet, ahol megismerkedik Angel Clare-rel, egy lelkész legkisebb fiával és egymásba szeretnek. De a múlt titkainak fogságából nem lehet menekülni, így a boldog befejezés helyett tragédia vet véget a történetnek.

Igyekeztem nem spoilerezni mindent, hátha még valaki nincs tisztában azzal, miről is szól a könyv. Az Egy tiszta nő nagyon nyomasztó, szomorú, mégsem lehet nem szeretni, mert csodálatosan megírt történet, olyan írói bravúr, amiből már nagyon kevés van manapság. Ennek a könyvnek meg kell adni a módját; időt kell rá szakítani, és teljes nyugalmat teremteni magunk köré, miközben olvassuk, mert nem adja magát könnyen – cserébe olyan élményt ad, amire mindig emlékezni fog az olvasó. És csak hogy tudjátok, ez a könyv nem az a könyv, amit elég egyszer elolvasni. Rengeteg rétege van, ami egyetlen olvasás alatt nem fedi fel magát. Olvassatok róla elemzéseket – százával lehet találni ilyeneket az interneten így nekem nem is célom mélyen elemezni a könyvet (nem is tudnám, mert nagyon kevés vagyok ehhez) – csak a benyomásaimat szeretném átadni most ebben a posztban.

Az Egy tiszta nő talán kicsit túlírtnak hathat, de utólag azt gondolom, hogy minden sora és minden mondata a helyén volt, Szabó Lőrinc fordítása pedig fantasztikus. Nem könnyű olvasni, mert cikornyás mondatokkal, csodás képekkel és leírásokkal játszik, gyakran egy-egy történés hosszan körülírva, kifejtve mesélődik el, de semmi vész! Észrevétlenül és hamar bele lehet rázódni ebbe a lassabb folyású történetmesélésbe. A könyvben felfedezhető az erős társadalom- és korkritika, mindezek mellett én némi korai feminista beütést is kiéreztem a könyvből. Megdöbbentő volt, hogy számos, ma is aktuális gondolatot vetett fel, és rettentően tetszett, hogy Tess és a természet kapcsolata ilyen erőteljesen ki volt hangsúlyozva, éreztetve benne egyfajta ősi pogányságot. Az első oldalaktól érezhető, hogy itt nem győzhet a jó, hogy Tess a sors vagy a véletlenek folytán (ez is egy remek kérdés, hogy vajon a véletlen vagy az eleve elrendelés rendezi a szálakat?) nem kaphat boldog befejezést. Mégis, minden tette és annak következményei ellenére az olvasó egy percet sem kételkedik abban, hogy Tess Egy tiszta nő.

Olvassátok! Nem lesz könnyű, nem lesz felszabadító, de élmény lesz és fájni fog. Tömör, gyönyörű irodalom.

A könyv adatai
Eredeti cím: Tess of the d'Urbervilles
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Sorozat: Érzelmes klasszikusok
Fordító: Szabó Lőrinc
Kiadás: Keménytáblás
Oldalszám: 652
Kiadás éve: 2021
Moly

Thomas Hardy örökérvényű regénye, Tess Durbeyfield tragikus története, az Egy tiszta nő végre újra elérhető a magyar olvasóközönség számára, hála az Athenaeum Kiadó új, Érzelmes klasszikusok sorozatának! Turnénkban ezúttal Tess sorsát kísérjük végig. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, és nyerjetek egy példányt ebből a csodaszép a kötetből!

Nyereményjáték

Thomas Hardy legismertebb alkotása az Egy tiszta nő, de ezen kívül még számos remek könyvet írt, amelyek nagy részét le is fordították magyarra a múltban. Játékunkban ezúttal ezekből a Hardy kötetekből idéztünk, a feladatotok pedig megírni az idézetek forrásának címét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

„Micsoda hegyként rájuk nehezedő tudásanyag alatt rejtőzködnek az eszmék azokban a poros kötetekben, amelyeket klasszikusoknak neveznek!”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

19.12: A Szofisztikált Macska

09.14 : Kelly és Lupi olvas

09.16: Csak olvass!

09.18: Ambivalentina

---