-
Kim Ligget: The Grace Year – A tizenhatodik év
Idén ez már a második YA könyv, amit elolvastam és ez pontosan kettővel több, mint amennyit általában szoktam. Továbbra sem érzem azt, hogy a zsáner nekem lenne kitalálva, de amikor néhanapján választok valamit, az jól szokott elsülni. Most is így történt, mert Kim Ligget könyve a gyönyörű, rózsaszín és virágos borító alatt egy igazi sötét és nyomasztó történet, egyáltalán nem az a könnyed kis lötyi, amit a külseje alapján várna az ember. A könyv egyébként sokszor nagyon, de nagyon emlékeztetett az Éhezők viadalára – még ha nem is ez volt célja az írónak, a hasonlóságok kiszúrják az ember szemét. Van egy erős, kockázatokat szívesen vállaló és fiús dolgokhoz igencsak jól…
Ezeket is érdemes megnézni
Margaret Atwood: MaddAddam
José Saramago: Vakság
Margaret Atwood: Az özönvíz éve
-
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Ritkán olvasok YA könyveket, nem is igazán állnak közel hozzám, így gondolhatjátok, hogy mennyire jónak kellett tűnnie az Örökösök viadala beharangozójának ahhoz, hogy felcsillanjon miatta a szemem. És pedig felcsillant! Nem csupán azért, mert a fordító az a Tóth Tamás Boldizsár, akinek a Harry Potter sorozat briliáns magyarítását is köszönhetjük, hanem a fülszöveg is kecsegtető volt. Mesés örökség, intrikus gazdagok, rejtély, fejtörők és a cím miatt némi Éhezők viadala-utánérzés. Ugyan ki ne ugrana be ezeknek?! Finoman fogalmazva sem a legjobb időszakomban került hozzám a könyv, de nagyon hálás vagyok érte, mert időnként sikerült egy kicsit kirántania a saját fejemből. Hogy milyen a Netflix sorozat belőle? Bedőltetek, mi?! Nos, egyelőre nincs…
-
Leigh Bardugo: Six of Crows
Az a baj a nagyon körülrajongott könyvekkel, hogy az ember lánya már eleve óriási elvárásokkal kezd neki, aztán amikor nem hozza a könyv az elvártat, akkor csalódás lesz belőle – annak ellenére is, hogy egyébként jó könyvről beszélünk. Így jártam most én a Six of Crows kapcsán, amit tényleg mindenki rajongva szeret és amit az egyik kedves barátom is hónapok óta tukmál rám, hogy olvassam már el, mert ő már minimum háromszor oda-vissza túl van rajta és imádja.
Ezeket is érdemes megnézni
Szép Zsolt: Sárkányhant
Matt Ruff: Lovecraft földjén
Szép Zsolt – Kárpát Walzer
-
Jennifer Mathieu: Moxie, avagy a vagány csajok visszavágnak
A Young Adult könyvek sosem álltak közel hozzám, ezért volt meglepő még számomra is, amikor lecsaptam a Moxie-ra. Persze megvolt az oka, amiért úgy gondoltam, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom ami nem más, minthogy a Moxie egy feminista YA. A feminizmus témaköre pedig mindig meg tud venni magának (a szakdolgozatomat is részben erről írtam), de sikamlós pálya is egyben, hiszen nagyon könnyű úgy hozzányúlni, hogy végül kontraproduktív legyen. Aztán persze hónapokig tologattam, húztam-vontam, mindig volt valami érdekesebb, fontosabb, ami elékerült a várólistámon, mert hiába a feminista címke, valahogy fáztam tőle. Utólag beláttam, hogy lüke voltam, mert tök jó ez a könyv, egy szuszra kiolvasós, szórakoztató, és igazán gondolatébresztő.
