-
Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna
Bevallom, megint a borító volt az, amin megakadt a szemem. Aztán persze a fülszöveg után nyilvánvaló volt, hogy a sztori is legalább annyira figyelemre méltó, mint a pink köntös. A Finlay Donovan ölni tudna az a fajta történet, amit nagyon szoktam szeretni: krimi, de a humorosabb, könnyedebb fajtából, a főszerepben egy igencsak hétköznapi karakterrel. Közismert tény, hogy reggel fél kilenckor általában a legtöbb anya már ölni tudna. Finlay Donovan olyan nő, aki bármelyikünk lehetne. Az életének összeomlása után a romokon próbál egyensúlyozva életben maradni és életben tartani a két pici gyerekét is, közben lehetetlennél lehetetlenebb szituációkba keveredik. Bármelyikünk lehetne, de olvasás közben titkon mindannyian örülünk, hogy mi (még) nem vagyunk…
-
Margaret Atwood: Rendbomlás
Vannak az olvasók életében olyan biztos pontok, amikről tudjuk, hogy történhet bármi, számíthatunk, számolhatunk vele, amolyan megnyugtató állandósággal. Ilyen például az évi egy – szerencsés csillagzat alatt évi kettő – Margaret Atwood megjelenés. Nagyon kíváncsi voltam, idén melyik címre esik a Jelenkor választása a kanadai szerző életművéből és nem mondom, hogy nem lepődtem meg, amikor kiderült, hogy kissé rendhagyó módon egy novelláskötetet, a Rendbomlást hozzák el nekünk. Jó novellát írni talán nehezebb, mint regényt, úgyhogy nagyon érdekelt, vajon Atwood ebben is olyan jó-e. (Költői a kérdés, nyilván). A Rendbomlás novellák gyűjteménye ugyan, de tekinthető egységes kötetnek, hiszen egy nő életének töredékeibe pillanthatunk be az írások révén a gyerekkortól kezdve a…
Ezeket is érdemes megnézni
Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton
Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna
Emma Steinkellner: Egy kis boszi naplója
-
Sarah Penner – A méregkeverő patikárius
A méregkeverő patikárius volt az idei őszi címek közül az egyik olyan, amiről azonnal tudtam, hogy olvasni akarom. Néha vannak ilyen megmagyarázhatatlan, hirtelen feltörő vonzalmaim könyvek iránt; elég ránéznem a borítóra vagy a címre (mint most) és egyszerűen tudom, hogy tetszeni fog. Sarah Penner könyvénél minden megvolt: 18. századi London, gyilkosságok, női sorsok és mindez megdobva egy jelenben futó szállal, ami visszanyúlik a múltba. A szerzőnek ez az első könyve, de ez egyáltalán nem érződik egyetlen során sem. Mint említettem, két idősíkban játszódik a sztori. 1791 februárjában egy eldugott kis patika mélyén Nella új kuncsaftjára vár. Meglepetésére egy gyermek érkezik hozzá a tizenkét esztendős Eliza személyében, aki úrnője megbízásából rendelt…
-
Octavia E. Butler: A magvető példázata
Mit tudhat ez a könyv, ami huszonhét évvel az első megjelenése után lett hirtelen New York Times bestseller? – tettem fel magamban a kérdést Octavia E. Butler A magvető példázata című könyvével kapcsolatban. Nagyon ritka az, hogy egy könyvet a megjelenése után több évtizeddel kapjanak fel, most hirtelen csak Margaret Atwood jut eszembe és A szolgálólány meséje. A két kötetben az a közös pont, hogy mindkettő disztópia és mindkettő kísértetiesen reflektál a mai viszonyokra, miközben évtizedekkel ezelőtt íródtak. A magvető példázata egy cli-fi (climate ficton), vagyis egy olyan könyv, amely a klímaváltozás jövőbeli hatásaiból indul ki. Főszereplője egy kamaszlány, Lauren Olamina, aki egy elkerített negyedben él családjával az Egyesült Államokban.…
Ezeket is érdemes megnézni
Margaret Atwood – Guvat és Gazella
Margaret Atwood: Az özönvíz éve
Margaret Atwood: Testamentumok
-
Jón Kalman Stefánsson: Ásta
A halaknak nincs lábuk és annak folytatása, illetve a Menny és pokol trilógia után újabb Stefánsson regény jelent meg nemrég az utóbbi trilógiát jegyző Jelenkor kiadásában, Ásta címmel. Azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy Tillai Tamás borítója akkor is megállásra készteti az embert, ha annak eredetileg esze ágában sincs a morc, sötét és mégis magával ragadó Izlandról és benne Ástáról olvasni. Nekem ez volt az első találkozásom az íróval, akinek a trilógiája a megjelenés óta ott figyel a polcomon, mégsem mertem eddig belekezdeni. Ennek dacára hagytam magam meggyőzni az Ástával, mert érdekelt, mit tud ez az izlandi, amivel szinte azonnal elrabolja az olvasók szívét itthon és a világ…
Ezeket is érdemes megnézni
Harlan Coben: Win
Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
-
Anders de la Motte: Kegyetlen tavasz
Anders de la Motte tavaly már megvett magának a Pokoli téllel, nem is volt kérdés, hogy szeretném elolvasni a frissen megjelent – egyúttal az évszakos krimisorozatot lezáró – Kegyetlen tavasz című könyvét is. Egyelőre a sorozat első két része még nem került sorra nálam, de mivel nem összefüggő történetekről beszélünk, ez egyáltalán nem gond. Thea orvos, aki férjével annak szülőfalujában készül éppen éttermet nyitni a régi kastély épületében. A kis falu eseménytelen életében nagy hír az új doktornő és férje érkezése, de a belterjes hely látszólagos nyugodtsága mögött sötét titkok lapulnak. Közeledik a helyiek tavaszköszöntő ünnepe, a Walpurgis-éj, amikor egy ijesztő, ágakból eszkábált bábut, a Zöld Embert vetik máglyára. Thea…
Ezeket is érdemes megnézni
Sarah Pearse: A szanatórium
Elena Ferrante: A felnőttek hazug élete
Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna
-
Mezei Petra: Mint a homokszemek
Csípem az erős, vagány női karaktereket és bírom a romantikával, esetleg némi pajkossággal fűszerezett, lazább krimiket. Régen vadásztam ezeket a könyveket, manapság akkor kerülnek elő, ha teljes agykikapcsolásra vágyom. Magyar szerző tollából nem tudom, hogy találkoztam-e már hasonlóval (szerintem nem), így amikor lehetőségem nyílt elolvasni Mezei Petra debütáló regényét, amely a Mint a homokszemek címet kapta, nem sokat gondolkodtam.Igazából nem is tudom, milyen műfajt, zsánert lehetne meghatározni ennek a könyvnek, angolul talán a romantic suspense írná le a legjobban, de magyarul?Romantikus krimi? Igen is meg nem is. Van benne romantika, van benne krimi, sőt, némi erotika is (csak ízlésesen, semmi vadulás).Csajos, szókimondó, nagyon mai és modern, és – a legmeglepőbb…
Ezeket is érdemes megnézni
David Grann – Megfojtott virágok
Harlan Coben: Az erdő
Agatha Christie: Szerelmi bűnügyek
-
Rosella Postorino: A Farkas asztalánál
Tavaly egy kicsit túltoltam a második világháborús könyveket, úgyhogy ebben az évben tudatosan tartottam távol magam a témától, ami bármennyire is érdekel, nagyon meg tud viselni lelkileg – főleg, ha egymás után zsinórban olvas róla az ember. Egészen eddig nagyon jól ellenálltam (kivételt képez az idei első olvasmányom, A döntés), de ez az ellenállás megtört, amikor megláttam, hogy érkezik magyarul A Farkas asztalánál. Nagyon szeretek a másik oldal aspektusából olvasni a háborúról, mert borzasztóan fontos ismerni az áldozatok szemszögét és beleélni magunkat a sorsukba, de ugyanolyan érdekes és sokszor tragikus tud lenni a rossz oldalon állók története is. A Farkas asztalánál is egy ilyen történetet mesél el, méghozzá rendkívül filmszerűen…
Ezeket is érdemes megnézni
Légrádi Gergely: Nélkülem – Nélküled
George Orwell – Fido Nesti: 1984
Matt Ruff: Lovecraft földjén
-
Carmen Maria Machado: A női test és más összetevők
A női test és más összetevőkre már a beharangozó pillanatában felfigyeltem. A kubai származású amerikai szerző debütáló novelláskötete külföldön nagy visszhangot kapott, jelölték egy halom díjra, amiből nem egyet el is nyert, emellett igazi irodalmi szenzációként emlegetik a kritikák.
Ezeket is érdemes megnézni
Margaret Atwood: Legvégül a szív
Margaret Atwood – Guvat és Gazella
Kim Ligget: The Grace Year – A tizenhatodik év
-
Elif Shafak: 10 perc 38 másodperc
Elif Shafak nevét hallomásból már ismertem, de sosem sikerült annyira felkeltenie az érdeklődésemet, hogy megismerkedjem a műveivel. Aztán tavaly év végén a kiadó csodaszép köntösbe bújtatva hozta el a magyar olvasók számára a 10 perc 38 másodpercet, én pedig – nem tagadom, főleg a borító miatt – felírtam magamnak a „majd egyszer elolvasom”-listámra. Végül úgy alakult, hogy megkaptam ajándékba, és ha hiszitek, ha nem, új kedvenc írót avattam.
Ezeket is érdemes megnézni
Edward Carey: Kicsi
Jón Kalman Stefánsson: Ásta
Rene Denfeld: Hol vagy Madison Culver?
