• Árnyjáték
    Könyvajánló,  Kortárs,  Szépirodalom,  Történelmi fikció

    Joseph O’Connor: Árnyjáték

    Bram Stokerről vajmi keveset tudtam azon kívül, hogy ő írta a Drakulát, ami egyszer és mindenkorra  a halhatatlan klasszikusok közé emelte. Néhány éve J.D.Barker és Bram Stoker egyik leszármazottja írt közös – remek – könyvet az író főszereplésével, és ott már éreztem, hogy van a karakterében fantázia, de mégiscsak egy elnagyolt horrorról beszéltünk, szóval minden volt, csak hiteles nem.Amikor láttam, hogy az ír Joseph O’Connor újonnan megjelenő regénye, az Árnyjáték az írót teszi meg főszereplőnek, egyből tudtam, hogy szeretném elolvasni. Rettenetesen kíváncsi voltam, hogy szépirodalmi vonalon mit tudnak nekem mutatni Bram Stokerről és az ő viktoriánus korszakáról.  Az Árnyjáték egy történelmi fikció (némi szellemtörténettel fűszerezve), és annak bizony nagyon jó.…

  • Romantikus

    Eoin Dempsey: Fehér rózsa

    Nem is olyan régen írtam egy másik könyv kapcsán, hogy ritkán kerül a kezembe olyan olvasmány, amely azt mutatja meg, hogy milyen volt németként megélni a háborút és hogyan hatottak a nemzetiszocialista eszmék az ottani átlagemberekre. Nos, hát Eoin Dempsey Fehér rózsája pontosan ebből az aspektusból mutatja be a második világháborút és alig háromszáz oldalban olyan izgalmas és összetett könyvet rittyentett, hogy el sem akartam hinni. A Fehér rózsa egyrészt történelmi fikció, másrészt nagyon sok benne az akció-és thriller elem, ami elég furcsa párosításnak tűnhet, de nagyon működik. Ja, és persze a szerelmi szál sem maradhatott ki. Izgalmas és feszültséggel teli, miközben teljesen hűen festi meg Németország és lakói korabeli portréját.

  • Könyvajánló,  Kortárs

    Colm Tóibín – A blackwateri világítóhajó

    Colm Tóibínra a Brooklyn miatt figyeltem fel, de ez idáig még egy könyvét sem olvastam. Legújabb magyarul megjelent regénye, A blackwateri világítóhajó pont kapóra jött, hogy megismerkedjek az ír szerzővel. Utólag nézve azt gondolom, hogy talán mégsem volt a legjobb ötlet ezzel kezdeni, mert a rövidsége ellenére nehéz falatnak bizonyult számomra, és még most, írás közben sem tudok dűlőre jutni Helenékkel.