Azt a hétszázát! Nem találok szavakat. Alig fél órája fejeztem csak be ezt a monstrumot, és olyan intenzív még az élmény, hogy nem is tudom mit írjak. Kezdem azzal, hogy mi miatt keltette fel a Kárpár Walzer az érdeklődésemet. Nem nehéz kitalálni: a korszak, amelyben játszódik minden gondjával, hibájával együtt nagyon kedves a szívemnek, úgyhogy ha egy regény ebben a korban játszódik és még valami rejtély vagy gyilkosság is van a dologban, akkor ide nekem azt a könyvet azonnal! A fülszövege ugyan nem árul zsákbamacskát, mégis meglepődtem, mert ez bizony közel sem finomkodó, bájos, némi krimit rejtő történet, hanem egy borzasztóan összetett, a magyar hiedelemvilágot gazdagon felhasználó fantasy, amely nem nélkülözi a történelmi elemeket sem. Na jó, ez nagyon furán hangzik leírva, de higgyétek csak el, hogy zseniális! 

Körmöczi Zsuzsanna, az elárvult vidéki nemeskisasszony rokonai pesti otthonában él, itt látja el nevelő- és házvezetőnői feladatait. Kényelmes állandóságban folyó életét megzavarja családjuk jó barátja, Emrődy gróf, aki a közelgő fiumei utazás előtt Zsuzsannára bíz egy metronómot, hogy azt adja át egy horvát grófnak. Innentől szó szerint elszabadul a pokol, a finom úrihölgy pedig kénytelen egy ismeretlen, titokzatos grófra, és annak szedett-vedett kompániájára bízni az életét. Hamarosan világossá válik számára, hogy nem csupán evilági gazemberek akarnak az életére törni, hanem egy sokkal sötétebb hatalom készül utat törni a világunkba, ehhez pedig nem is akárhonnan, hanem nemesi körökből kap támogatást. 
Oly sokat tudnék és akarnék írni, de annyira szövevényes és összefüggő az egész cselekmény, hogy csak lelőnék egy csomó fontos dolgot, úgyhogy elnézést előre is, ha csak összevissza fecsegek a továbbiakban…

Tudja, kisasszony, mindig bebizonyosodik, hogy legnagyobb ellenségünk a tudatlanság, a nemtörődömség, a babona és a félelem. Amit nem ismerünk, azt eltorzítjuk és mindenféle szörnyű dolgot képzelünk mögéje. 

Összesen huszonkettő fejezetben(+ egy epilógus), közel hétszáz sűrűn szedett oldalon hömpölyög a történet, és ha azt gondolnátok, amit kezdetben én is, hogy ez tuti túl lett írva, hát…nem lett. Az igazság az, hogy még a legjelentéktelenebb, történet szempontjából igazából érdektelen leírásokat, történelmi kikacsintásokat is élvezet volt olvasni, nagyon jól hozzátettek a hangulat megteremtéséhez és a korabeli élet lefestéséhez. Minden fejezet egy központi szereplő köré épül fel – bizony, ez egy sokszereplős sztori – és minden fejezet összefügg egy kicsit a többivel. Néha visszatekintünk sok évvel ezelőttre, néha a jelenben vagyunk (esetünkben ez 1873-at jelenti), de fejezetről-fejezetre épül fel és kristályosodik ki az összefüggésrendszer a szereplők és a történések között. A fő szál, vagyis a Zsuzsanna körüli történések, illetve a lúdvérc kézrekerítése mindössze két hónapot ölel fel, de mint mondtam, sűrűn járunk vissza a múlt különböző pontjaira is.

Az időbeli utazás mellett ellátogatunk az éppen egyesítés alatt álló fővároson kívül Fiumébe, Pressburgba, Pécs közelébe, lengyelföldre –  csak hogy a fontosabbakat említsem. Részt veszünk bálokon, titkos katonai megbeszéléseken, párbajon, emberrablásban, járunk bordélyban, bújkálunk mocsárban, éjszakázunk kihaltnak tűnő szellemfaluban, és ellátogatunk nem evilági síkokba is. Felbukkan a mindenkinek ismerős lúdvérc, a Vasorrú Bába és Tündér Ilona is, és egy titokzatos, mágiát ismerő és művelő rend, amelynek tagjai a gonosz erők visszaszorítására tették fel életüket. Vezetőjük, a titokzatos gróf köti össze a könyv szereplőit és Zsuzsanna mellett ő a történet egyik vezéralakja és mozgatórugója. Nekem mégsem ők, hanem másik két szereplő nőtt a legjobban a szívemhez, méghozzá a búskomor dezertőr Arnót és a mindig vidám és közvetlen, lengyel szoknyapecér, Iwo. Ja igen, a világ leglehetetlenebb neveit is ez a könyv tartogatja, de ez legalább biztosította, hogy mindig tudjam, éppen kiről van szó (még ha az illető csak háromszáz oldallal azelőtt volt is említve).
A könyv már az elején is tartogat izgalmakat, de a közepétől nagyjából már letehetetlen mértékű lesz a dolog, úgy készüljetek! Akciódús, izgalmas és sokszor lelkileg is megterhelő a cselekmény, itt főleg a Zsuzsannával történő dolgokra gondolok és akkor még nem beszéltem a mágiáról! Attól féltem, hogy ez és maga a korszak, illetve a miliő valahogy nem fog összeilleni, de most már azon csodálkozom, hogy miért nem jutott még eddig senkinek eszébe a dolog, hogy mágiát csempésszen a monarchia-korabeli Budapestre?!

A Kárpár Walzer nem gyerekeknek való történet, akadnak benne elborzasztó és nehéz részek, úgyhogy inkább egy felnőtteknek íródott meseként tekintek rá. A befejezést illetően is elégedett vagyok, bőven maradtak még elvarratlan szálak, de őszintén örülök, hogy nem valami idegesítő függővéggel kell együtt élnem. Összességében imádtam az egészet! Alapos és jól összerakott könyv, rengeteg történelmi utalással és információval, remekül kidolgozott összefüggésekkel és karakterekkel, ráadásul ennyi oldalon keresztül képes fenntartani az olvasó érdeklődését és egy percig sincs benne üresjárat. Az író nem kíméletes sem a szereplőkkel, sem az olvasóval, de így lesz – ha lehet egyáltalán ilyen írni egy fantasyvel kapcsolatban – hiteles. Ha szőrösszívű lennék, akkor felemlegetném az elütéseket és a vesszőhibákat, de ezen kívül egy szavam sem lehet. Az írásmódot is könnyen meg lehet szokni, amely a korhoz mérten egy kissé körülményes, de pár oldal múltán már fel sem tűnik. A fejezeteket és a borítót egyébként a szerző rajzai díszítik, ez is különlegessé teszi a könyvet.
A Kárpát Walzer nem hasonlít semmihez, amit eddig olvastam, és óriási hiba lett volna kihagyni. Nem egy táskábadobós darab, de ebből úgysem lehet csak kis részeket olvasni, annyira magával ragad.
Már csak egy kérdésem lenne. Mikor jön a következő rész?!

Szép Zsolt bemutatkozó regénye, a Kárpát Walzer az Osztrák-Magyar Monarchiába kalauzol el bennünket, de nem épp a megszokott módon! Egy erényes nevelőnő életveszélyes kalandjain keresztül ismerkedünk meg a korabeli Budapest sötét oldalával, és egy titokzatos renddel, akik mágia és varázslat segítségével védik meg az világot a gonosz eljövetelétől.Tartsatok velünk ebben az elképesztő kalandban és nyerjétek meg a könyv egy példányát a kiadó felajánlásából!

Nyereményjáték

A Kárpár Walzerben nem csak a mágia, de megtörtént események, létező helyszínek is fontos szerepet kaptak. Ezúttal a regényben szereplő fontos budapesti helyszíneket kell kitalálnotok és beírni a Rafflecopter megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

05/16 A Szofisztikált Macska
05/18 Spirit Bliss Sárga könyves út
05/20 Kelly és Lupi olvas
05/22 Könyv és más

Fülszöveg |  Osztrák-Magyar ​Monarchia, Budapest, 1873 ősze.
Körmöczi Zsuzsanna, a nevelőnő enged egy baráti kérésnek, hogy egy rejtélyes metronómot eljuttasson Fiumébe. Távoli rokonait kísérve nekivág a veszélytelennek tűnő útnak az Adriai-tengerhez, azonban már a vasúti szerelvényen lecsap rá a földöntúli iszonyat, és a puszta életéért kénytelen küzdeni. A metronóm ingája gyorsulni kezd az elszabadult gőzvonaton, és lassan már nem is maga a tárgy, hanem a világ sorsa a tét.
A veszélyek során nem csak ellenségekre, barátokra is lel, például egy titokzatos magyar nemesre, a Garabonciásra. A férfi ott van mindenütt, hogy pokoli keringőbe küldje a szükség szülte hétköznapi hősöket, és egy ősi rend tagjait a Kárpátok lába alatt. A könyv lapjain megelevenednek többek között a magyar hiedelemvilág lakói, a tündérek birodalma, és más földöntúli teremtmények.
Utazunk térben és időben is, hőseink eljutnak a Monarchia jó néhány szegletébe. Látjuk a fővárost, a tengerparti ékszerdobozt, Fiumét, de érintjük Pressburgot, Pécs környékét, vagy éppen a kicsiny Duna-Varsányt.
Az egyik oldalon a hősiesség és nemesség, a másikon a Gonosz lakozik, aki időtlenül szemlélődik, és csak azt lesi, mikor vét lépést a táncban az óvatlan nevelőnő – hogy ő aztán lecsaphasson a világra.
A Kárpát walzer világa nem történelemórák anyagául íródott – helyette felnőtt mesét sző, és ezzel egyedülálló világot teremt. Történetének fonala sokszor metszi a valóságot, néha azzal együtt is fut, gyakran azonban messzire eltávolodik attól.
A könyv a saga első kötete, amely a hőseivel együtt táncba viszi az olvasót is.

A SZERZŐRŐL
Szép Zsolt Pest megyében nőtt fel. Két meghatározó dolog volt, ami az írás felé terelte, mégpedig az olvasás és a szerepjátékok. Kedvenc történelmi korszaka az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka, így egyértelmű volt, hogy első regénye alapjául is ezt választja. Írására hatással volt a Trónok harca és Bram Stoker Draculája, illetve Guy Ritchie Sherlock Holmes-a is.
Forrás