Sosem volt egyszerű nőnek lenni – ma sem az –, de mindenképpen érdemes belelátni, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal küzdöttek a korábbi korok lányai és asszonyai, és milyen normáknak kellett megfelelniük ahhoz, hogy ne vegye őket szájára a többség – vagy rosszabb esetben ne vesse ki őket a társadalom.

Biztosan nem vagyok egyedül a rajongásommal a századforduló hazai korszaka iránt, azonban érdemes néha az idealizált, idilli képet egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, és akkor feltárulhat előttünk, hogy a legtöbb történelmi korszakhoz hasonlóan a 19-20. század fordulója sem volt fenékig tejfel. Szécsi Noémi legújabb munkájában a nők szemszögéből vizsgálja ennek a korszaknak a hagyományait, szokásait és hiedelmeit. A könyv mind a felsőbb, mind az alsóbb réteg nőtagjaival is foglalkozik, így adván egy igazán átfogó képet a korszak nőtörténetéről.

A könyv állandó visszatérő szereplője – ha lehet így nevezni, idegenvezetőnk az olvasás alatt –, az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma, aki (szerintem) korának egyik legnagyszerűbb alakja volt. Vilma fiatal lányként ment férjhez egy idősebb, gazdag férfihoz, gyermeket szült neki, majd megelégelve a számára ingerszegény életet, fogta magát és gyermekkori álmát valóra váltva, családját hátrahagyva Svájcba költözött és megszerezte az orvosi diplomát. Hazatérte után elvált az első férjétől, és bábaként kezdett dolgozni – hiszen akkoriban még nem ismerték el a külföldi végzettségét. Csak évekkel később, amikor már nők is járhattak bizonyos egyetemi szakokra, sikerült honosítania a diplomáját és megnyitni a magánpraxisát. Egész további életét a gyógyításnak szentelte és gazdag, részletes orvosi feljegyzései segítették ennek a könyvnek a megírását.

Ezek mellett Hugonnai a korhoz mérten igazán felvilágosult és modern nézeteket vallott: például pártolta és alkalmazta a növényi táplálkozást és híve volt annak, hogy a nőknek is joguk van a kielégüléshez, nemcsak fiatalon, hanem akár idősebb korban is. Ez utóbbi igencsak bizarr dolognak számított, hiszen akkoriban egy nőnek, ha túl volt a negyvenen, szinte kötelező volt elhervadni, elrejtőzni és megszűnni nőnek lenni.

A közel négyszáz oldalas mű fejezetről fejezetre vezet végig bennünket a nőket érintő kérdéseken, legyen szó (a teljesség igénye nélkül)

• a tökéletes alakról – amihez minden ellenkampány ellenére elengedhetetlen volt a fűző
• a szexualitásról – én pédául az örökké karikás szemeim miatt össznépi megvetés tárgya lennék a korban, hiszen ez annak a jele, hogy rendszeresen magamhoz nyúlok, vagy még rosszabb, mással üzekedek hajadon (pardon, öreg lány) létemre!
• az abortuszról, ami – nahát ki gondolta volna! – nem valami modern libsi feminista passzió, hanem nagyon is elterjedt dolog volt már akkoriban is, csak közel sem olyan biztonságos
  
• terhességről, szoptatásról – miért kellett bújkálnia egy várandós nőnek és hogyan lett a korábban elfogadottan nem szoptató anyákból rövid időn belül pária, és milyen megalázó procedúrán kellett átesnie egy szoptatós dajkának
• gyógyfürdőkről, kúrákról – ami mindenre jó, mindent gyógyít, kivéve amit nem.
• tudatosan egyedülálló (vagy annak látszó) nőkről – akadtak szép számban leszbikusok és olyan nők is, akik egész egyszerűen nem akartak férjhez menni
• szépítőszerekről és szépségápolásról – mert akkoriban is minden nő szép akart lenni vagy az maradni, csak éppen a természetesség látszatának megőrzése volt a legfőbb cél.

Nagyon érdekes volt egészségügyi szempontból is megvizsgálni a korszakot, hiszen akkoriban már viszonylag haladó szellemben gyógyították a testi bajokat (és orvosok például otthon is megműtötték a módosabb betegeket), a lélekkel azonban nem sokat törődtek. Ha egy nőnek bármi lelki problémája volt, tök mindegy, hogy milyen jellegű, vagy mi volt a kiváltó ok, az csakis hisztéria lehetett. Ez egy népszerű gyűjtőfogalom volt, amire igazából senkinek nem volt semmi épkézláb definíciója vagy gyógymódja, és csakis nőket érintett.

Az író a fejezeteket is úgy építette fel, hogy minden témához hozott valami akkoriban nagy szenzációt keltő hírt vagy történetet, ezzel megalapozva a „hangulatot”, majd pedig alaposan boncolgatva adott kérdéskört, kapunk egy csomó érdekes tényt és tudnivalót. Egy percig sem éreztem száraznak vagy unalmasnak ezt a könyvet, túlzás nélkül minden sora lekötött és még alvás közben is kísértett. Remekül egyensúlyozott a szórakoztatás és a komoly társadalom- és kultúrtörténet mezsgyéjén úgy, hogy nem vált kommerszé, de még bőven emészthető maradt. Nagyon tetszett, ahogyan a szerző összefűzte a fejezeteket, egyikből teljesen természetesen csusszantunk át a másikba és azt is, hogy a  korábbról ismerős szereplők fel-felbukkantak más aspektusból egy későbbi részben. 

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egyik legbicskanyitogatóbb olvasmányt sikerült kifognom ennek a könyvnek a személyében, mégis imádtam minden sorát. Nem titok, hogy feminista vagyok, és így rengetegszer fogtam a fejem és borult el az agyam a közel négyszáz oldal alatt, de sokkal kevesebb lennék, ha kihagytam volna ezt a könyvet. Ha érdekel benneteket a nőtörténet, vagy ha csak egyszerűen olvasnátok valami eszméletlenül érdekes és döbbenetes könyvet, akkor a Lányok és asszonyok aranykönyve kötelező olvasmány. 

A Park Kiadó gondozásában megjelent csodálatosan igényes Lányok és asszonyok aranykönyve c. kötet a 19-20. század fordulójára repít minket, ahol aztán kétes hírű házakba, hálószobákba és orvosi rendelőkbe egyaránt kalauzol, miközben részletesen, lépésről lépésről halad végig olyan témákon, mint a női test, szexualitás, termékenység, egészség, iskoláztatás és szépség. A könyv lapjain számos érdekességet tudhatunk meg hiteles forrásokból – legújabb blogturnénk keretein belül ezeknek szegődik nyomába három bloggerünk, s ha velük tartotok, nem csupán rengeteg új tudással, de akár a kötet egy példányával is gazdagabbak lehettek!

Nyereményjáték

A Lányok és asszonyok aranykönyve többek közt a nők munkába állásának lehetőségeire, iskoláztatásuk- és felsőfokú tanulmányaik kezdetére is kitér, így egy-egy területen úttörőnek számító fiatal nőket, asszonyokat is megemlít, kik elsőként képviselték saját nemüket egy nők számára addig nem végezhető szakmában. Három állomásos turnénkon az lesz a feladatotok, hogy az értékelésekben kiemelt betűkből összeolvassátok egy-egy ilyen nagy „első” nőnek a nevét, majd beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába ezt a nevet, valamint azt, hogy milyen szakmában volt első az illető. A helyes megfejtők között a kötet egy példánya került kisorsolásra.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

12.03. Szofisztikált Macska
12.05. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.07. Never Let Me Go

Fülszöveg:
Mi ​volt a menstruáció szerepe a nők oktatása szempontjából a 19-20. század fordulóján? Éltek-e szexuális életet a szűzkultuszban nevelt középosztálybeli lányok? Milyen testi tulajdonságokkal lehetett jól elkelni a házassági piacon? Miért volt erkölcstelen intézmény a szoptatósdajkaság? Mivel igyekeztek akkoriban orvosolni a meddőséget? Miért gondolták egészségre ártalmasnak az egyedülálló nők életét? Testi vagy lelki betegség volt-e a hisztéria? Hogyan viszonyultak akkoriban egy nőgyógyászati műtéthez? Korabeli vélekedések szerint miért nem lehet szerelemmel szeretni egy majd nyolcvanéves nőt?

Sok más forrás mellett dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő hagyatékában fellelhető századfordulós rendelési naplók képezik az egyik legfontosabb forrását ennek a könyvnek, ami – korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével – kamaszkortól időskorig kíséri végig a 19. század végén és a 20. század elején, egy paradigmaváltó időszakban élt nők életét. Megmutatja, hogyan tekintettek a nők testére, és hogyan érezték magukat ők a saját testükben abban a korban, amikor a nők társadalmi szerepének változása és a modern testtudatosság kialakulása jelentős változásokat hozott az addigi szemléletbe.