Szabó Magda: Freskó

Az idei év egyik legizgalmasabb turnéjában Szabó Magda könyveivel ismerkedünk meg az írónő 104. születésnapjának apropójából. Összesen hét könyvet mutatunk, nálam a Freskó van soron.
Szabó Magda hihetetlenül gazdag életművet hagyott hátra, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a legmeghatározóbb női írók között van a magyar irodalomban. Az ifjúsági regényein generációk nőttek fel, és akkor még nem beszéltünk a felnőtteknek írt könyveiről, amelyek közül nem egy, nem kettő külföldön is óriási elismerésnek örvend.

Ezért is érthetetlen számomra, hogy egészen idáig miért csak az Abigélt olvastam, és hogy maradhattak ki olyan alapművek tőle, mint Az ajtó, a Für Elise, Az őz vagy éppen a Régimódi történet, hogy csak ennyit említsek. Mégis úgy döntöttem, hogy elsőként a Freskóval ismerkedek meg, hiszen mi mást is választhatnék, mint azt a könyvet, ami meghozta számára az elismerést, és ami külföldön is egyből siker lett. A Freskónak köszönheti Szabó Magda, hogy végül megjelenhettek a könyvei az akkori rendszerben, hogy aztán a huszadik század legnépszerűbb magyar írónője lehessen.

A Freskó egy viszonylag rövid könyv, mindössze egyetlen nap történéseit sűríti magába és ami a legjobb, hogy a könyv nagyja belső monológokból, visszaemlékezésekből áll. Bármilyen unalmasnak hangzik is, cseppet sem az, sőt. Szabó Magda elképesztően jól értett az emberi lélekhez – nem tudom, hogy ez veleszületett-e vagy csak remek megfigyelő volt, de tűpontosan képes megragadni minden kis rezdülést.
Ez a könyv aprólékos ábrázolása egy kívülről tökéletes, feddhetetlennek tűnő család zárt ajtaján belül zajló konfliktusainak, harcainak és játszmáinak.

A Freskó története egy temetés köré épül. Annuska kilenc év után hazatér szülővárosába, Tarbába, hogy részt vegyen édesanyja, a nyugalmazott református lelkész feleségének temetésén. Annuska a háború utolsó évében Pestre szökött bigott, szigorú és korlátozó családja elől, hogy valóra váltsa álmát és festőművész legyen. A szembesülés egészen a könyv utolsó feléig várat magára, de addig a szereplők belső monológjaiból megismerhetjük Annuskát és a család, közeli ismerősök többi tagját is. Hihetetlen, de Annuskán és pártfogóján, pótapján, Anzsun kívül alig akad ebben a könyvben szimpatikus szereplő, mintha mindenki direkt ki lenne sarkítva és élezve, a lehető legrosszabb oldalukat előtérbe helyezve. A református lelkész apa, akinek a szigorú vallásossága már szinte szektákat idéz, a megbomlott elméjű anya, aki soha nem törődött a gyerekeivel. Az egész életében elnyomott nővér, aki csak a gyermekében talál örömet, az ő férje, aki simulékonysággal és rendszernek behódolással törekedik a püspöki szék felé, na és az Árva, aki jószándék és ájtatosság mögé rejti gonoszságát és kapzsiságát.

Az álszentség és a kétszínűség, az elhallgatás és a felszín alatt fortyogó kibeszéletlen feszültségek olyan állapotba sodorják ennek a családnak a tagjait, hogy az olvasó szinte már epedve várja a feloldozást hozó robbanást, ami végül elmarad. Marad mindenki a saját kicsinyes gondolatainak, rosszindulatának és keserűségének börtönében, egyedül Annuska szabad. Hazatérése csak megerősíti abban, hogy jó döntést hozott azon az éjszakán, amikor elszökött.

A Freskó kétségkívül egy mestermunka. Nem olvastam még olyan regényt, amiben ennyire elevenen és élőn ábrázolt szereplők lettek volna. A háttérben a háború utáni kommunista időszak, ami éppen hogy csak megjelenik a háttérben, de elég hangsúlyos ahhoz, hogy átérezzük annak a korszaknak a szellemét és az emberek hozzáállását ehhez az új módihoz. Olvasva ezt a könyvet, őszintén csodálkozom, hogyan csúszhatott át a szöveg a cenzorokon, hiszen minden benne van, ami akkoriban nem volt kívánatos. Én még a rendszer kritikáját is élesen kihallottam belőle. És persze ott van Annuska, aki egy korát megelőző, erős és független női főszereplő, aki a regény végén minden kétség nélkül tér vissza az új életébe. És a leírásokról még nem is beszéltem, szó szerint néhány egyszerű mondattal ott terem előttünk a helyszín, a hangulat, ilyen varázslatra csak a legnagyobbak képesek.

Elképesztően szerettem ezt a regényt és borzasztóan nehezen kezdtem új könyvbe ezután. Valahogy semmi sem tűnt elég jónak. De szerencsére van utánpótlásom, Szabó Magda egész életműve csak arra vár, hogy felfedezzem magamnak. Ha szeretitek az olyan regényeket, amelyekben nem a cselekményen, hanem a szereplők lélektanán, kapcsolati rendszerén van a hangsúly, akkor a Freskó kihagyhatatlan kötet.

Rajongó született.

A könyv adatai
Eredeti megjelenés: 1958
Kiadó: Jaffa
Sorozat:Szabó Magda életműsorozat
Kiadás: Keménytáblás
Oldalszám: 228
Kiadás éve: 2016
Moly

Szabó Magda születésének 104. évfordulóján egy különleges turnéval készültünk nektek. A Jaffa kiadó jóvoltából 7 különböző regénnyel ismerkedtünk meg a neves magyar írónő életművéből, és erről tartunk nektek élménybeszámolót két teljes héten keresztül. Sőt, egy saját book TAG-gel is készülünk, amit bárki kitölthet a saját felületén. A turné végén pedig egy szabadon választott Szabó Magda-könyvet nyerhettek.

Nyereményjáték

Keressetek képeket Szabó Magdáról! A bejegyzések szövegének egy-egy kulcsszavára kattintva egy fotót találtok a szerzőről, a feladatotok pedig annyi, hogy bepötyögjétek a Rafi megfelelő helyére, melyik volt ez a szó.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

10.01. Readinspo – Megmaradt Szobotkának

10.03. A Szofisztikált Macska – Freskó

10.05. Csak olvass! – Az őz

10.07. Könyv és más – Régimódi történet

10.09. Szaffi polca – Az ajtó

10.11. Spirit Bliss Sárga könyves út – Für Elise

10.13. Utószó – A pillanat

10.15. Szabó Magda Book TAG

---