Barátom, a filodendron
Könyvajánló,  Nonfiction

Summer Rayne Oakes: Barátom, a filodendron

Summer Rayne Oakes neve is ismerős lehet, ha kerestetek már rá YouTube-on bármire a növénytartással kapcsolatban, ugyanis Summer csatornája, a Plant One On Me az egyik legnépszerűbb a témában. Csodálatos kis dzsungelt varázsolt a brooklyni lakásából, ahol egymás hegyén-hátán tobzódnak a fajok, emellett online kurzusokat is indít és növényekkel kapcsolatos blogja is van. Egy igazi influencer a témában, a szó legpozitívabb értelmében. A Barátom, a filodendron az első könyve a témában és bár elsőre egy növénygondozási kézikönyvet várnánk, ez a kis könyvecske teljesen más úton indul el. 

Tudom, hogy mindenki a saját kis buborékát teremti meg a social mediában, de biztosan többeteknek feltűnt, hogy mennyire divatos lett az utóbbi években a növénytartás. Reneszánszukat élik a szobanövények, főleg az én generációm, az Y-ba tartozó fiatalok kezdtek el a korábbinál sokkal élénkebben érdeklődni a téma iránt. Amellett, hogy a növényekkel remekül lehet dekorálni és otthonos közeget teremteni, sokan felismerték emellett a növénytartás jótékony hatásait is. (Előre is elnézést, de ebben a posztban milliószor fogom leírni a növény szót).

A Barátom, a filodendronból nem fogod megtudni, hogy hogyan lesznek szépek a növényeid, milyen földet szeret a Monstera vagy hogy hogyan kell szaporítani a pöttyös begóniát. Erről már olyan sokan írtak, úgyhogy Summer Rayne Oakes egy más oldalról közelítette meg a témát. Ez a könyv megpróbál egy kicsit visszavezetni bennünket a természethez és annak szeretetéhez, megpróbálja elvetni bennünk a magot a megfigyeléshez és egyben a befelé figyeléshez is. Lehetne divatosan mindfulness olvasmánynak nevezni, de igazából az sem akar lenni.

Barátom, a filodendron

A lapokról süt az őszinte és tiszta szeretet a természet és a növényvilág fel, a szerző tényleg olyan környezetből jött, ahol nap mint nap élete része volt a földben tapicskolás, így amikor a munkája miatt New Yorkba költözött, hamar hiányát érezte a természetnek. És ahogy a könyvben említi, napjainkban mind inkább növekedik azok száma, akik vidékről nagyvárosba költöznek, így kiemelten fontos, hogy képesek legyünk városi környezetben is megteremteni magunknak a személyes zöld terünket. Mert növényekkel foglalkozni, növényekkel körülvenni magunkat bizonyítottan jó hatással van a mentális egészségünkre. A könyvben számtalan személyes kis történet került megosztásra Summer követőinek tollából és mind ennek az elméletnek a helyességét bizonyítják. 

A növényeknek csodálatra méltó képessége van rá, hogy minden erőfeszítés nélkül „feldobják” a helyiséget. Szó szerint és átvitt értelemben is életet visznek a térbe, hiszen ők maguk az élet. Elképzelhető, hogy ebben a könyvben ez a leginkább magától értetődő megállapítás, de nem ismételhetjük elégszer: a növények az élet. Árasztják magukból az életet, azzal, ahogy nőnek, mozognak, lélegeznek és anyagcserét folytatnak – és nekünk meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy ez így is maradjon. 

A könyv arra próbálja rávezetni az olvasót, hogy próbáljunk meg egy kicsit megváltoztatni az életszemléletünket és figyelni. Felhívja a figyelmet a folyamatokra, a növények fontosságára a természetben és az élet körforgásában, arra ösztönöz, hogy vegyük észre magunk körül azokat az apró vagy kevésbé apró dolgokat, amit közvetlenül vagy közvetve növényvilágnak köszönhetünk. Minden fejezet végén vannak gyakorlatok, amelyek ezekre a fontos megfigyelésekre vezetnek rá. Azt szeretné, ha a növényeket nem divatból tartaná az olvasó, hanem tudatosan választva zöldítené be a személyes életterét, és vásárlás előtt mindenki figyelmet szentelne a növény múltjának és igényeinek feltérképezésére.

Ha arra vagy kíváncsi, hogyan kell a növényeket gondozni, életben tartani, akkor ne vedd meg ezt a könyvet, mert csalódni fogsz. Viszont, ha egy újfajta életszemléletet szeretnél elsajátítani a növényekkel kapcsolatban, ha szeretnél a megszokottól eltérő aspektusban olvasni a növényekről, ha nyitott vagy arra, hogy a növények szemén keresztül lásd a világot, akkor a Barátom, a filodendron nem hiányozhat a polcodról. Nekem nagyon sokat adott és megerősített egy csomó mindenben, amit eddig hittem és gondoltam a növényekkel és önmagammal kapcsolatban.

Ha olyan gondolkodásmódra állunk át, amellyel törekszünk felismerni növényeink valódi igényeit, az abban is segíteni fog, hogy megtapasztaljuk a „növények iránti szeretetet” a „növények utáni vágy” helyett, és az „életet” a puszta „életstílus” helyett.


Zárszóként a növényekkel kapcsolatban

Ha néhány éve megkérdez valaki, azt mondtam volna, hogy nincs bajom a növényekkel, de semmi érzékem hozzájuk – ergo mindet kinyírom –, és amúgy is, a szobanövény szóra egy retro virágtartókkal meg színes műanyag kaspókkal telezsúfolt nyugdíjas otthona derengett fel a szemem előtt, ahol szomorúan kornyadoznak a kissé elhanyagolt „szocreál” szobanövények.  Valami hasonlóra gondolok, amit ez a csodás insta fiók remekül visszaad. Mindig volt egy-két növényem, mert kaptam innen-onnan, de az összesnek ugyanaz lett a vége: halál.
Aztán egyszer kaptam egy orchideát szülinapomra, ami csodával határos módon életben maradt, rá egy évre egy újabbat, és így ment ez négy éven keresztül.
Négy megdöbbentően boldog orchideával a hátam mögött sem éreztem még nagyon késztetést a szobanövényezés iránt, aztán egyszer megláttam egy fikusz fotóját és semmiből jövő őrült vágyat éreztem rá, hogy birtokoljak egyet. Szóval vettem egy krotont.

Valahogy így kezdődött nálam a növényszeretet, szépen lassanként. A kroton után jött egy zámia, majd egy dieffenbachia és így tovább. Szerencsés vagyok, mert a macska semmi késztetést nem érez a növények csesztetéséhez, így nem kell aggódnom a mérgezés és egyéb macskás problémák miatt. Most már nem is igazán számolom, hány zöld lakótárssal osztozom a lakáson, de mindenki megnyugtatására mondom, hogy végül fikuszom is lett. (És itt szeretném jelezni, hogy soha ne mossátok le sörrel a fikusz leveleit, mert ha a fonákját összetapicskoljátok a sörös kezetekkel, azért enyhén szólva sem lesz hálás.)
Azt gondolom a saját példámból kiindulva, hogy a növénytartáshoz meg kell érni lélekben. Amíg inkább macerát jelent a heti öntözős/zuhanyozós szeánsz, mint meditatív kikapcsolódást, ha nyűgnek érzed, amikor át kell ültetni egy példányt, ha nincs affinitásod kártevőket vadászni a levelek között, ha utána sem nézel, hogy mit igényel egy új jövevény, ha lelomboz, hogy fél év múlva nem is hasonlít arra, ahogy elhoztad a virágboltból, ha csak dísznek akarod, de kedved nincs foglalkozni vele… akkor nincs mit tenni, nem kell erőltetni.
Meggyőződésem, hogy a növények érzik, ha valaki szeretettel és őszinte gondoskodással fordul feléjük és azt is, ha nem. Amíg rám is a fentiek voltak jellemzőek, sosem sikerült életben tartanom semmit. Még egy kaktuszt sem.
Amióta megnyugtató kikapcsolódás és jóleső gondoskodást jelent számomra a növényekkel foglalkozás, azóta még a legkényesebb példány is boldog lakó nálam. És valami ilyesmire próbál ez a könyv is rávezetni bennünket. Mert ha megtanulod igazán csodálni és szeretni a növényeket; ha meg akarod őket érteni és ismerni, akkor cserébe ők hálával és szépséggel fognak megajándékozni.


A könyv adatai
Eredeti cím: How to Make a Plant Love You: Cultivate Green Space in Your Home and Heart (2019)
Kiadó: Bookline 
Fordító: Lévai Márta
Oldalszám: 208
Kiadás: Puhatáblás
Kiadás éve: 2020
Moly
Barátom, a filodendron

Sosem volt még annyira divatosak a növények, mint napjainkban. Summer Rayne Oakes vidéki lányként került New York betonrengetegébe, ahol dzsungelt varázsolt a lakásából, hogy visszacsempéssze a természetet az életébe. Könyve, a Barátom, a filodendron nem csupán egyszerű növénygondozási kézikönyv, hanem egy újfajta szemléletet is megpróbál átadni az olvasóknak a növényekkel kapcsolatban. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel és nyerjetek egy példányt a könyvből! 

Nyereményjáték

A Blogturné Klub tagjai között is bőven akadnak igazi növényrajongók. A játék során megmutatjuk a(z egyik) kedvenc növényünket, nektek pedig csak annyi a feladatotok, hogy megírjátok a képen látható egyed nevét. Bármilyen verziót elfogadunk, legyen az a hivatalos latin, a magyar(ok), vagy akár az angol elnevezés. A lényeg, hogy azonosítsátok be nekünk a kép és az információ  alapján a példányt.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Barátom, a filodendron

Származási helye: Dél-Kína
Szerencsehozó növény, amely nagyon szereti a magas páratartalmat, így akár terráriumban is nevelhető.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista
10.27: A Szofisztikált Macska
10.29: Bookstatic Boglinc
10.31: Readinspo
11.02: Hagyjatok! Olvasok!


Barátom, a filodendron

Fülszöveg

Mindenki ​megérdemli, hogy megtapasztalja, milyen pozitív hatással van ránk, ha vannak növényeink, amelyekről gondoskodhatunk. A növények ugyanis nemcsak szépek és tisztítják a levegőt, de csökkentik a stresszt, a vérnyomást, és úgy általában is jót tesznek a testünknek és a lelkünknek is. A gondozásuk valójában mindfulness gyakorlat, amely révén megélhetjük, hogy a másokkal való törődés örömforrás.

Summer Rayne Oakes BARÁTOM, A FILODENDRON című könyve hiánypótló és egészen különleges kötet: nemcsak praktikus gyakorlati információkkal és tanácsokkal lát el bennünket, de újfajta szemléletmódot is képvisel. Útmutatásait követve megtanulhatjuk a növények nézőpontjából szemlélni a világot, modern fogyasztói igényeinket pedig fenntarthatóbbakkal cserélhetjük fel. A jutalmunk zöldellő kert, otthon, és egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb élet.

„Lépjünk be hát a növények világába, és fedezzük fel, hogyan kezdhetünk neki a saját személyes zöld életterünk megteremtésének – az otthonunkban, a gondolatainkban és a szívünkben.”

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük