Észrevettétek már, hogy milyen kevés világháborús regény szól a nők szerepéről? Vagy éppen milyen kevés könyvben helyeznek olyan nőket a középpontba, akik a hátország biztosításán és az ápoláson kívül egyéb, veszélyesebb dolgot is cselekedtek a háború idején? Nekem feltűnt, ezért is örültem nagyon, amikor hírét vettem a Legendás lányok megjelenésének. A háborút ugyanis nem csak a férfiak vívták a harctéren, hanem nagyon sok nő is szerepet vállalt a második világháború alatt. Hogy milyen szerepet, arról nagyon jó képet fest az amerikai oknyomozó újságíró Sarah Rose könyve, aki beleásta magát a korabeli dokumentumokba, így rittyentve nekünk egy nagyon alapos és izgalmat sem nélkülöző dokumentumregényt a II. világháború alatt, a normandiai partraszállás előkészítésére toborzott és kiképzett nőkről.

A szövetségesek egy ponton belátták, hogy kénytelenek lesznek nők segítségét is igénybe venni, ha szeretnék megfordítani a háború állását – a bevethető férfiak java része a fronton volt, Hitler gyakorlatilag egész Európát elfoglalta, Anglia magára maradt, így patthelyzetbe kerültek. A nők bevetése egyáltalán nem volt mindennapos, sőt, elfogadott sem (még akkor sem, ha előfordult már ilyen az I. világháború idején is), hiszen akkoriban még az a nézet dívott, hogy a gyenge nőket megóvni kell és védelmezni, nem pedig harcba küldeni. Egy szupertitkos projekt keretében kezdték kiválogatni a francia származású, de Anglia felé elkötelezett nőket, hogy egy rövid, de annál alaposabb kiképzés után bevethessék őket a Hitler által megszállt Franciaország területén és kémként segítsenek toborozni és előkészíteni a helyi ellenállást és a tervezett partraszállást.

Ezek a nők kaptak először ejtőernyős bevetésre való kiképzést, de ugyanúgy megkaptak minden tudást, ami a terepen hasznos lehet, legyen szó bomba felrobbantásáról, vagy éppen közelharcról. Megtanultak ölni, és megtanulták, hogyan ne törjenek meg, ha netán náci kihallgatótisztek karmai közé kerülnek.
A beszervezett lányok és asszonyok folyékonyan beszéltek franciául, sokan ott is éltek a háború előtt, így feltűnés nélkül be tudtak illeszkedni, és nem keltettek feltűnést, hiszen mit árthat egy fel-alá biciklizgető nő?

Nagyon is sokat! A könyvben nagyjából fél-egy tucat női ügynök sorsát követhetjük végig, akik közül mindannyian sokat dolgoztak a szövetségesek megsegítésére. Fogadták az újonnan érkező ügynököket, segítettek az elszállásolásukban, szabotázsokat hajtottak végre, futárként üzeneteket továbbítottak, együttműködtek a rádiósokkal, összekötőként funkcionáltak és embereket toboroztak a helyiek közül az ellenálláshoz. Fegyvereket és ellátmányokat juttattak biztonságos helyre, iratokat hamisítottak, egyszóval rendkívül veszélyes és mozgalmas munkát végeztek, mindenki egy kicsit mást és egy kicsit másképp, de egy célért dolgozva.

A könyv nagyon aprólékosan, de még követhető módon a szövetségesek és a háború taktikai lépéseibe is bevezet bennünket, továbbá nem csak a partraszállásig, hanem utána is tudósít a részt vevő nőkről. Maradjunk annyiban, hogy elképesztően bicskanyitogató, hogy mennyire borzasztóan szexista módon gondolkodtak a háború után is ezeknek a kémnőknek a szerepéről, például sosem kaphattak hivatalos katonai kitüntetést, és a szerepüket is megpróbálták lekicsinyíteni. Szerencsére a dokumentumok és a memoárok fennmaradtak, így a világ is tudomást szerezhet arról, mennyit tettek ezek a nők a hazájuk felszabadításáért és a háború ma ismert végkifejletének alakulásáért.

Ahogy mondtam, a Legendás lányok nagyon részletes és aprólékos, ennél fogva nem egy pihentető, laza olvasmány. Nagy odafigyelést igényel és hát itt-ott egy kicsit száraz is. Mivel nem kizárólag a kémnők tevékenységére fókuszál, hanem a szövetségesek lépéseit, a taktikai részleteket, a helyi állapotokat és helyzetet is igyekszik hitelesen lefesteni, ezért rendkívül tömény tud lenni. Persze nem hiányzik belőle az izgalom sem, az ellenállás és a hálózatok tevékenységeit taglaló fejezetek felértek egy izgalmas kém-vagy akcióregénnyel. Hiánypótló olvasmány a Legendás lányok, amely nem nélkülözi a szívszorító pillanatokat, a hiteles információkat és egyúttal emléket állít az elfeledett hősnőknek is.

A Legendás lányok sokáig elhallgatott tények voltak, mélyen eltemetve a brit katonai hírszerzés aktái között. De Sarah Rose alaposan utánajárt és megírta a történetüket, mi pedig a Partvonal Kiiadó jóvoltából megismerhetjük ezeket a nagyszerű nőket, akik segítették a Normandiai partraszállást. Tartsatok a turnén velünk, hogy ti is többet tudjatok meg a nagy nap meg nem énekelt hőseiről és ha játszotok a bloggerekkel, még a könyvet is megnyerhetitek.

Nyereményjáték

Mivel a titkos operációk során mindent és mindenkit kódnévvel, más szóval  illettek, ezeket keressük a bejegyzésekben is. Minden állomáson egy kódként használt szót találtok elrejtve. Tegyétek össze a betűket és az így kapott szavakat írjátok be a megfelelő sorokba.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

A turné állomásai

12.02. Olvasónapló
12.04. Könyvvilág
12.06. A szofisztikált macska
12.08. Utószó

Fülszöveg:
Izgalmas kémtörténetek tele romantikával, küzdelemmel, kódnevekkel, felrobbantott vonatokkal, bátorsággal és sok-sok árulással – a Legendás lányok igaz történeteiből kiderül, mire képesek a nők, ha nemes ügyért kell harcba szállni. A kötet szerzője, Sarah Rose a brit titkosszolgálat különleges egységének hosszú időre titkosított dokumentumait dolgozta fel. Az egyedülálló iratok, naplók, személyes beszámolók olyan hadműveletekről szólnak, amelyek során fiatal nőket képeztek ki arra, hogy a frontvonal mögé átdobva a megszállt Franciaország területén segítsék az ellenállás tevékenységét. Az életüket nap mint nap kockára tevő fiatal ellenállók pontosan tudták, mi vár rájuk, ha a Gestapo kezei közé kerülnek – ami sajnos több esetben be is következett. Ám ennek dacára a bátor nők igyekeztek kitartani a fedőtörténetük mellett, és próbálták megúszni a letartóztatást, vagy elviselni a kínzásokat. Feladatkörükbe tartozott, hogy fogadják és rejtegessék a folyamatosan érkező szabotőr honfitársaikat, akadályozzák a nácik hadműveleteit, valamint információkkal lássák el a titkosszolgálatot – így a lányok igen fontos szerepet kaptak a pontosan hetvenöt évvel ezelőtti partraszállás, az ún. D-nap előkészítésében is.