Sarah Pearse: A szanatórium

Ha volt könyv idén, amit nagyon vártam, az egyértelműen A szanatórium volt. A Papírpalotához hasonlóan ez is egy Reese Witherspoon könyvklubos kötet volt anno, és már akkor felfigyeltem rá, mint izolált környezetben játszódó thrillerre. Ráadásul a könyv helyszíne nem más, mint Svájc, ami egyrészt nagyon ritka (de miért?), másrészt pedig örökké kedves hely a szívemnek, mert gyerekkorom egy része oda köt.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én személy szerint frászt kapok a régi időkből fennmaradt egészségügyi intézményektől, legyen szó akár elmegyógyintézetről, vagy mint a jelenlegi esetben, egy tüdőszanatóriumról. Ha valamilyen filmben vagy könyvben feltűnik egy ilyen intézmény, már tudom, hogy borzasztóan nyomasztani fog. Nem volt ez másképp most sem: a kötet címében szereplő (tüdő)szanatórium luxusszállodaként éledt újjá ugyan a történetben, de végig ott lebeg a falak között az épület múltja (szó szerint is, hiszen dekorációként felhasználták a tüdőbetegek gyógyításához szükséges eszközöket). Láttatok már régi fotókat ilyen eszközökről? Hátborzongató.

Szóval egy ilyen helyszín ad otthont a történetnek, ráadásul ez a régen volt tüdőszanatórium, ma már szálloda egy hegyen helyezkedik el, amit jó időben is körülményes megközelíteni, hát még rosszban. És nem fogjátok elhinni, de amikor éppen naaagyon rosszra fordulnak a dolgok, na akkor kitör egy brutális hóvihar és se ki, se be nem jut az, aki ott ragadt. Márpedig ragadnak ott néhányan, köztük egy szabadságolt nyomozónő és egy sorozatgyilkos, aki rendületlenül és nagyon ügyesen rejtőzve teszi a „dolgát”.

Nem ismeretlen ez a fajta felállás nagyjából Agatha Christie Tíz kicsi négere óta, de nem tehetek róla, képtelen vagyok megunni az ilyen típusú thrillereket. Annál, hogy valahol egy csapat ember van összezárva és közülük valaki vagy valakik kegyetlen gyilkos(ok), szerintem nem létezik izgalmasabb alap ebben a műfajban.

Elin Warner nyomozó a párjával érkezik a Le Sommet hotelbe, ahol öccse esküvőjére hivatalos, azonban a menyasszonynak nyoma vész egy reggelen. Holttestek kerülnek elő, Elinen pedig nagy a nyomás, hogy felmutasson valami eredményt, de a kinti vihar és az agyafúrt gyilkos nem könnyíti meg a dolgát.

Érdekes, hogy mennyire tetszett ez a könyv, miközben a főszereplőt borzasztóan irritáló személyiségnek éreztem. Ritkán van az, hogy semennyire sem sikerül kapcsolódnom egy könyv szereplőjéhez, de itt most ez volt a helyzet. Nem tudom, hogy a szerző direkt alkotta meg Elint ennyire ridegnek, hidegnek és semmilyennek, vagy csak köztünk nem volt meg a „kémia”, mindenesetre nem igazán hittem el róla, hogy ő elvileg egy menő nyomozó lenne, amikor éppen nem civilben látogat esküvőket. Elinről egyébként is elég kevés dolog derül ki a történet során, célozgatások vannak, elejtett történetszálak és foszlányok akadnak csak arról, hogy miért van szabadságon vagy miért is nem jó a kapcsolata a testvérével, de úgy mélyebben nem igazán tudunk a lelkébe hatolni. Kifejezetten ellenszenves volt az is, ahogy a pasijával bánik, aki ennek ellenére (vagy talán ezért) lesi minden mozdulatát és kívánságát.

Elnézést a hosszú kitérőért a főszereplő jellemét illetően, csak muszáj volt erről is beszélni, mert ez volt az egyetlen dolog ebben a könyvben, ami nem tetszett, minden más nagyon is!

Szóval adott ez a hátborzongató helyszín és már mindjárt az elején tanúi lehetünk egy gyilkosságnak, ami megalapozza az egész hangulatot, hogy úgy mondjam. A szanatórium nem elképesztően félelmetes vagy kísérteties, mint ahogyan a beharangozó ígéri, de kétségtelen, hogy van a hangulatában valami baljós és sötét, és azokon a pontokon, amikor kell, nagyon is parás tud lenni. Nem nehéz kitalálni, hogy a gyilkosságoknak a szanatórium múltjához van köze, de az, hogy ki vagy kik állnak mögötte és miért, az tényleg csak a könyv utolsó felében derül ki – ebből a szempontból is hozta az elvártat számomra.

Bátran tudom ajánlani a műfaj rajongóinak, mert izgalmas, hangulatos és pörgős könyv A szanatórium. A lezárás is nagyon tetszett, épp hogy csak egy pici morzsát ejtett le ahhoz, hogy remegve várjam a folytatást. Remélem, hogy iparkodik az írással a szerző.

A könyv adatai
Eredeti cím: The Sanatorium
Kiadó: 21. Század Kiadó
Fordító: Borbély Judit Bernadett
Kiadás: Keménytáblás
Oldalszám: 400
Kiadás éve: 2021
Moly

A 21. Század Kiadó jóvoltából egy igazán izgalmas, fordulatos pszichothrillert vehetünk kézbe ezúttal, amely egy sötét titkokkal teli szállodában játszódik, amely sok-sok évvel korábban tüdőszanatóriumként működött. Ezúttal hat bloggerünkkel követheted végig a nyomozást egy sorozatgyilkos után, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a regényből.

Nyereményjáték

A történetben a szanatórium egy lavina miatt megközelíthetetlenné válik, miközben egy sorozatgyilkos szedi az áldozatait. A játék során olyan regények címét rejtettük el a bejegyzéseinkben, amelyekben szintén egy elzárt, nehezen megközelíthető helyen kell túlélniük a szereplőknek. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni az adott regények címét.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

11. 26. A Szofisztikált Macska

11. 28. Spirit Bliss Sárga könyves út

11. 30. Kelly & Lupi olvas

12. 02. Booktastic Boglinc

12. 04. Könyv és más

12. 06. Nem félünk a könyvektől

---