Holnapra is marad
Gasztronómia,  Könyvajánló,  Szakácskönyv

Pokorny Lia: Holnapra is marad

Receptgyűjtemény a fenntarthatóság jegyében

Pokorny Lia nevének hallatán nem feltétlenül a gasztronómia jut eszünkbe, inkább a színház és a televízió – én magam a Beugró című műsor kezdetén ismertem és kedveltem meg őt. Amikor hírét vettem a szakácskönyvének, kíváncsi lettem, hogy milyen viszonyban áll ő főzéssel meg úgy eleve a konyhaművészettel és rájöttem, hogy éppen most fut az A Konyhafőnök VIP a tévében, amiben ő is szerepel. Nem szoktam nézni ezt a műsort, de most miatta belekukkantottam, és kezdem sejteni, hogy miért is készült el a Holnapra is marad. Lia ugyanis nem csak a színpadon, hanem a konyhában is remekül boldogul.

Ami igazán különlegessé teszi ezt a könyvet, az az életszemlélet, ami mögötte van. Már a borítóról is sejthető, hogy nagyon természetközeli, – jó értelemben vett – egyszerű recepteket fogunk találni benne, ha fellapozzuk.
Hála az égnek, egyre többen döbbennek rá arra, hogy bolygónk védelmében muszáj körültekintőbben és pazarlásmentesen élnünk. A környezetemben is látom, hogy szinte trend lett fenntarthatóság, a hulladékmentesség és még a vegetarianizmus/vegánság is.
A Holnapra is marad egyértelműen ennek a rétegnek szól – azoknak az embereknek, akik számára igenis fontos, hogy nem csak egészséges, de fenntartható módon is főzzenek. És ami a legfontosabb, Pokorny Lia abszolút hiteles ember ehhez a könyvhöz, ami egyébként amellett, hogy csodaszép kivitelezésű, még klímasemleges nyomtatási termékként is került a polcokra.

Holnapra is marad

De lássuk is, mit találunk benne, ha úgy döntünk, hogy ebből főzünk. 

  • Először is, halleluja, keménytáblás! Tudom, hogy ez a heppem, de tényleg nem értem a puhatáblás szakácskönyvek létének értelmét – aki kitalálta, az életében nem főzött még könyvből. A Holnapra is marad szépen síkra nyitható, a mérete pedig nagyon kompakt, garantáltan nem lesz útban az asztalon. 
  • Mind az étel- mind a hangulatfotók nagyon szépek, letisztultak, nem tudok rá jobb szót: természetközeliek. 
  • Öt fejezet található benne, mindegyikben közreműködött/ inspirációt nyújtott valaki a recepteknél. (Szatmári „Főzelékes” Feri, a túratársak, a Good Karma és a Berényi házaspár, Karalyos Gábor, alias a Vegán Hegylakó, és a FŰ Juice Bár.)
  • A receptek minimális mennyiségben tartalmaznak állati eredetű hozzávalót – összesen hét recept a negyvenből, ha a rákot és a tonhalat is ideszámítjuk. Ezen kívül az egyik fejezet kizárólag vegán ételeket tartalmaz, de az összes többit is könnyen veganizálhatjuk és fordítva.
  • Kifejezetten különleges, de mégis egyszerű ételek kerültek a könyvbe, mint például főzelékek sokasága, kenőkrémek, curryk, daal, saláták és dzsúszok, sütik, levesek. (A tartalomjegyzékről készült fotóm jobb klikkel, új lapon megnyitva nagyítható.)
  • A hozzávalókat tekintve vannak benne különlegesebb alapanyagok, fűszerek, amiket lehet, hogy nem kapunk meg a sarki kisboltban, de egyáltalán nem beszerezhetetlenek. Árban középkategóriának mondanám, egy-két költségesebb recept akad benne. 
  • Ami zavaró, hogy a recepteknél nincs megadva, hogy hány főre készül az adott mennyiség. Így esett, hogy az egyik ételt három napig ettük, a másik pedig szűkösen, de elég volt három főre. Ezt mindenképpen javítanám, ha lehetne.
  • Van benne kovászos kenyér recept, aminek nagyon örültem és okvetlenül ki is próbálom majd (sosem sikerült még igazán finomra), de érdemes lett volna 1-2 oldalt szentelni még pluszban a kovászkészítésnek. Tudom, hogy fent van az interneten, el is irányít a könyv oda, de egy részletes és átfogó leírás a kenyér receptje mellé kincset ért volna.
  • Az utolsó fejezetben dzsúsz recepteket találunk, amik présgép hiányában nem kivitelezhetők, ellenben annyira izgalmas kombinációk, hogy most feltétlenül akarok egy juicert. Vicces ez annak fényében, hogy egy-két kivétellel ki nem állhatom a gyümölcsöket. 
Holnapra is marad

Nem lenne igazi a szakácskönyv értékelés, ha nem főznék is belőle, úgyhogy első körben két receptet választottam az első és a negyedik fejezetből. Mindkettő húsmentes étel, az egyik vegán is.

Zöldfűszeres karalábéfőzelék

Az első, amit egyből kiszúrtam, az a karalábéfőzelék. Az egyik kedvenc zöldségem a karalábé, azonban elég kevés módját ismerem az elkészítésének. A főzelékekért nem rajongok, a nagymamámnak gyakran készítek, de én magam kicsit irtózom ezektől a berántott, szétfőtt változatoktól.
A recept azért fogott meg, mert van benne olyan alapanyag, amitől már olvasás alapján is különleges, pikáns ízhatást képzeltem el, ez pedig a gyömbér és a lime. Mindkettő nagyon jól áll a karalábéfőzeléknek, amit saját magával és keményítővel kell sűríteni.
Ami kifejezetten tetszett, hogy ebben a receptben mindent felhasználtunk, de tényleg mindent, ugyanis az alaplevet a karalábé pucolása utáni „hulladékból”, a hájából, szárából és leveleiből kellett főzni. Egyetlen apró dolog akasztott meg, mégpedig a hozzávalók között a 2 csokor friss zöldfűszer. Milyen zöldfűszer? Petrezselyem, oké. És még?
Az íze pedig fantasztikus lett. Intenzív, de mégis nagyon karalábés, a zöldség puha, de még kicsit roppanós, nem nehéz, de laktató. Imádta, aki kóstolta, én pedig egészen biztosan sokszor fogom főzni, feltétnek egy kis zöldség- vagy hagyományos fasírttal.

Holnapra is marad

Kókusztejes zöldség curry

Imádom a curryket, de annyira, hogy bele tudnék fulladni. A könyvben három curry recept is van, én most a vegán zöldséges változatot szúrtam ki magamnak, de a darált húsos és a rákos sem fog kimaradni. A recept szíve és lelke a lepirított fűszerekben rejlik, mint a római kömény, mustár- és koriandermag, kurkuma és chili. A nagymamám, amikor még aktívan főzött, megtanított rá, hogy mindig, mindenféle fűszerből legyen otthon, mert sosem tudhatom, mikor lesz rá szükség. Most nagyon jól jött ez a tanácsa.
A recept ezen kívül teljesen egyszerű hozzávalókat igényel, és nem is túl költséges, amennyiben a kész mennyiséget nézem, ugyanis rengeteg, de tényleg rengeteg lett belőle úgy, hogy a javasolt karfiolmennyiségnek csak a felét tettem bele.
Őszintén szólva, nem sok reményem volt ebben a receptben, amíg csak a lepirított fűszerekkel próbáltam puhítani a zöldségeket, aztán belekerült a kókusztej meg a só és úristen! Ízorgia.
Igazi comfort food, mellé egy kis rizzsel. Legközelebb a krumpli helyett csirkével fogom kipróbálni, mert ahogy fentebb is írtam, szinte az összes receptet lehet variálni ide-oda. 

Holnapra is marad

Őszintén szólva nem hittem, hogy ennyire bejön majd a Holnapra is marad, de pozitívan csalódtam. Tetszik az egész koncepció és a receptek is abszolút megfelelnek az ígért fenntarthatóságnak, nem mellesleg pedig változatosak és nagyon úgy tűnik, hogy finomak is. A célcsoport imádni fogja ezt a könyvet, de én amondó vagyok, hogy azok is bátran is vessenek rá egy pillantást, akiktől látszólag távolabb áll ez a fenntartható, húsminimalizálós vonal, mert elképesztően ötletes és egyszerűen kivitelezhető, egészséges ételek vannak benne, amiket könnyű beilleszteni a hétköznapokba.

A könyv adatai
Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás: Keménytáblás
Oldalszám:112
Kiadás éve: 2020
Moly

Fülszöveg

Ki gondolta volna, hogy a bolygó védelme a konyhában kezdődik, fakanállal a kezünkben? Pokorny Lia igen. A színésznő évek óta nagyon tudatosan táplálkozik, és ennek következtében rengeteg tudatosan főző, hasonlóan gondolkozó, hazai barátot ismert meg. Rendszeresen kiáll a természetvédelem mellett, következetesen, érzékenyen, a rá jellemző finom karakánsággal. Az egész világra ható kedves mosolya a könyv lapjain is felbukkan, eltökélt szeretete pedig, amellyel környezetünket akarja óvni, innovatív konyhai ötletek és receptek formájában jelenik meg.

„Mára egyre többünknek egyértelmű, hogy alkalmazkodnunk kell a természet körforgásához, csak így őrizhetjük meg nagyszüleink ízeit az unokáinknak és az ő unokáiknak. Szerencsére egyre többen látjuk ennek fontosságát szerte a világon. A hasonlóan gondolkozók számára állítottam össze egy receptgyűjteményt, amelyből egészséges, fenntartható és finom ételeket készíthetünk. Remélem, mindenki sok kreatív ötletet talál majd benne!” – Pokorny Lia