Paula Hawkins: Lassan izzó tűz

Paula Hawkins azért nagyon kedves a szívemnek, mert A víz mélyénnel kezdődött a blogos pályafutásom. Arról a könyvről írtam az első posztomat ezen a blogon és nem mellesleg nagyon sokat köszönhetek (még ha közvetve is) annak a négy évvel ezelőtti bejegyzésnek. Ilyen előzmények után nem is volt kérdés, hogy epedve vártam a szerző új könyvét, aki, hát hogy is mondjam… nem kapkodta el az írást. De a jó munkához idő kell – csak hogy pufogtassak némi közhelyet is –, a Lassan izzó tűz pedig érezhetően egy nagyon átgondolt thriller lett, ami nem is annyira thriller.

A napokban beszélgettem egy kedves barátnőmmel a könyvről és akkor jutottunk arra a következtetésre, hogy Paula Hawkinsszal tulajdonképpen az a baj, hogy thriller/krimi írónak van elkönyvelve, de közben ő nem a thriller részben erős igazán, hanem a lélektani drámában. Pontosan emiatt van az, hogy minden könyve olyan megosztó. Akiknek ez bejön, azok imádják a könyveit, azok viszont, akik egy tipikusan pörgős, véres, fordulatos (pszicho)thrillerre vágynak, na ők nem értik, mások mit esznek annyian a szerző könyvein.

Én az első csoportba tartozom, kifejezetten szeretem ezt a fajta lassan építkező, több szemszögből megírt, szövevényesen összerakott történettípust. Nevezhetjük pszichothrillernek vagy akár kriminek, hiszen van benne bűntény, van benne rejtély és sok eltemetett titok is, de a Lassan izzó tűz főleg a szereplőkben zajló lelki folyamatokra helyezi a hangsúlyt. Persze, ki lehet találni szinte az elején, hogy ki a tettes és mi volt az indíték, de ebben a könyvben nem ez a lényeg. A fontos az, hogy mi vezetett oda, hogy mindez megtörténjen, hogy milyen tragédiák és ebből adódó lelki sérülések kellenek ahhoz, hogy valaki idáig jusson és annak a bemutatása, hogy mindenki küzd valami lelki difivel még az is, akin ez elsőre talán nem is látszik.

Lassan izzó tűz ütött ki bennük, a savképződés belülről emésztette, pusztította az oldalakat, merevvé, törékennyé téve őket. Borzasztóan szomorú volt ez, ha belegondolt az ember, a lassan eltűnő sok-sok szó, sok-sok történet.

A történetnek nincsen konkrét főszereplője, Hawkins sok szereplőt mozgat, mindegyikük a saját szemszögéből meséli, ami oda-vissza ugrál az időben és bónuszként még egy könyv részletei is helyet kaptak a könyvben.
A helyszín a mesés londoni Regent-csatorna, ahol a magányos és kissé bogaras vénlány, Miriam holtan találja a szomszéd lakóhajón élő fiatalembert, Danielt. Egyértelműen gyilkosság történt, a gyanú pedig a mindig rossz döntéseket hozó, kaotikus életet élő és indulatkezelési problémákkal küzdő fiatal lányra, Laurára terelődik. Az áldozat édesanyja nem sokkal a gyilkosság előtt halt meg, az egyetlen élő rokona a nagynénje, Carla és annak híres férje, aki íróként keresi a kenyeret. Megismerjük még Irene-t, az idős irodalomrajongó özvegyasszonyt, aki mind Laurával, mind az áldozat édesanyjával jó kapcsolatot ápolt.
A szereplők tehát közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak egymással, a tettes pedig nyilvánvalóan közülük kerül ki. A Lassan izzó tűz nem egy hagyományos krimi, ahol a rend őrei, a nyomozók derítik ki a gyilkosság hátterét, hanem olyan történet, ahol az igazság a hétköznapi szereplők nyomán bukkan a felszínre. Feltárulnak a múltban eltemetett sérelmek és tragédiák, innentől kezdve pedig összeáll az kép, mint egy puzzle.

A legzseniálisabb az egészben az, hogy Irene-t leszámítva (aki egyébként a legszerethetőbb és legkedvesebb karakter is egyben) minden szereplő problémás a maga módján, van, aki már szinte ijesztő is, ennek ellenére végig érthető és talán kicsit átérezhető is majdnem minden reakciójuk és cselekedetük – még ha az erkölcsileg megkérdőjelezhető is. Hawkins az érme mindkét oldalát megmutatja, legyen szó akár plagizálásról, zavaros magatartásról, vagy alkoholba menekülésről. A tettes hibázott, amiért megölt egy embert? Igen. Meg kell bűnhődnie? Igen. Az olvasó átérzi a fájdalmát és a dühét? Maximálisan. Megtenné maga is a tettes helyében? Nem egyszerű erre határozott és őszinte nemet mondani…

A könyv adatai
Eredeti cím: Slow Fire Burning (2021)
Kiadó: 21. Század Kiadó
Fordító: Tomori Gábor
Kiadás: Keménytáblás
Oldalszám: 320
Kiadás éve: 2021 
Moly

A lány a vonaton bestseller szerzőjétől, Paula Hawkinstól újabb regényt olvashatunk a 21. Század Kiadónak köszönhetően. Ezúttal négy bloggerünk követi végig a nyomozást, hogy aztán megírja nektek a történetről a véleményét. Természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Nyereményjáték

Ezúttal egyszerű feladatotok lesz. Minden állomáson felteszünk egy kérdést, ami kapcsolódik a krimikhez, nektek pedig egyszerűen be kell írnotok a válaszotokat a rafflecopter doboz megfelelő helyére. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Ki a kedvenc nyomozó karaktered?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

10. 14. Spirit Bliss Sárga könyves út

10. 15. A Szofisztikált Macska

10. 17. Nem félünk a könyvektől

10. 19. Könyv és más

---