-
Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány
Mihez kezd egy tizenhárom éves lány, akit a szüleinek hitt emberek egyik napról a másikra visszaadnak az igazi családjának, mint egy megunt, levetett pulóvert, ami már csak a helyet foglalja a szekrényben? Ezzel a közel sem hétköznapi felütéssel kezdődik az olasz Donatella Di Pietrantonio rövid, de annál tartalmasabb regénye. A visszaadott lány líraian tárja fel a főszereplő kamaszlány lelkében dúló viharokat és az elhagyatottság sivárságát. A visszaadott lány – akinek a történetben nem derül ki a neve – jómódú, boldog városi életből kerül vissza a sokgyerekes, szegény falusi családba. Akkor szembesül vele, hogy nem is az igazi szülei nevelték, amikor utoljára látja őket és senki nem akarja elárulni, mi vezetett…
Ezeket is érdemes megnézni
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Harlan Coben: Az erdő
Emily Nagoski, Amelia Nagoski: Érzelmi kiégés
-
Agatha Christie: Szerelmi bűnügyek
Örömmel nyugtáztam, hogy az Adventi krimik és a Szentivánéji krimik után a Helikon Kiadó újabb Agatha Christie novellagyűjteménnyel jelentkezik, ezúttal a szerelem témájára fűzve fel a válogatást. A Szerelmi bűnügyek stílszerűen február közepén jelent meg, történeteiben pedig a szerelem, a szerelmi indítékok vannak hangsúlyban, olyan, már jól ismert főszereplőkkel az élen, mint Poirot, Miss Marple, Tommy és Tuppence, Mr. Parker Pyne, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite. A tizenöt hosszabb, rövidebb történet Agatha Christie-től már megszokott stílusban mesél el rejtélyes bűnügyeket, a végén nem egyszer váratlan csattanóval. Nem titok, hogy Poirot az egyik kedvenc irodalmi karakterem, ennek ellenére ezekben a gyűjteményekben sokkal jobban szeretem azokat a történeteket, amely középpontjában az általam…
Ezeket is érdemes megnézni
Agatha Christie: Szentivánéji krimik
Bram Stoker: Drakula
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
-
Margaret Atwood: Rendbomlás
Vannak az olvasók életében olyan biztos pontok, amikről tudjuk, hogy történhet bármi, számíthatunk, számolhatunk vele, amolyan megnyugtató állandósággal. Ilyen például az évi egy – szerencsés csillagzat alatt évi kettő – Margaret Atwood megjelenés. Nagyon kíváncsi voltam, idén melyik címre esik a Jelenkor választása a kanadai szerző életművéből és nem mondom, hogy nem lepődtem meg, amikor kiderült, hogy kissé rendhagyó módon egy novelláskötetet, a Rendbomlást hozzák el nekünk. Jó novellát írni talán nehezebb, mint regényt, úgyhogy nagyon érdekelt, vajon Atwood ebben is olyan jó-e. (Költői a kérdés, nyilván). A Rendbomlás novellák gyűjteménye ugyan, de tekinthető egységes kötetnek, hiszen egy nő életének töredékeibe pillanthatunk be az írások révén a gyerekkortól kezdve a…
Ezeket is érdemes megnézni
Megan Miranda: Az utolsó vendég
Kim Ligget: The Grace Year – A tizenhatodik év
Virginie Grimaldi: Csillagfényes utazás
-
Lucy Strange: A nővérek átka
Túl a harmadik könyvén, bátran kijelenthetem, hogy imádom Lucy Strange munkásságát. Minden tavasszal repesve várom az új kötete megjelenését és ezek a történetek azok, amiket nem pakolgatok jobbra-balra, asztalra, polcra, míg végre belekezdek, hanem szinte azonnal felcsapom és belemerülök az újabb mesébe. Mert mese ez, de milyen jó! A kiadói ajánlás szerint 10 éves kortól már adható az ifjú olvasók kezébe, de bevallom, én egy kicsit feljebb tornáznám ezt a számot, és inkább 12 évet javasolnék, mert azért egy picit sötét, néhol ijesztő és igencsak kísérteties történetről beszélünk, akárcsak az előző kötetnél. A nővérek átka hat nővér történetét meséli el, akik egy lápvidéki kis tanyán élnek szeretett nagyanyjukkal és zsémbes…
Ezeket is érdemes megnézni
Kelly Barnhill: A lány, aki holdfényt ivott
Jennifer Lynn Barnes: Az örökség ára
Kerstin Gier: Fellegszálló
-
Silvia Avallone: Egy barátság története
Silvia Avallone második magyarul megjelent regényét, az Egy barátság történetét sokan vádolták már azzal, hogy szemérmetlen Briliáns barátnőm koppintás, ami valljuk be, nem alaptalan feltételezés. A helyszín Olaszország, a történet elbeszélője maga is író, aki immáron felnőttként meséli el kamaszkorában kötetett viharos és bensőséges barátságának történetét egy olyan lánnyal, aki elképesztő hatással volt rá és az egész környezetükre. Azt azonban nem árt tudni, hogy Avallone első, 2010-ben megjelent és Strega-díjjal jutalmazott regényének, az Acélnak is egy női barátság és felnövéstörténet az alapja, az a könyv pedig egy évvel a Briliáns barátnőm előtt jelent meg, tehát lehet őt vádolni koppintással, de nem érdemes, hiszen a téma foglalkoztatta már Ferrante előtt is.…
Ezeket is érdemes megnézni
Thomas Olde Heuvelt: Hex – Egy boszorkány bosszúja
Joseph O’Connor: Árnyjáték
Sarah Pinborough: Halott vagy
-
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve gyakorlatilag a megjelenés óta uralja a sikerlisták élét, én pedig legalább azóta tervezem, hogy elolvasom. Most mégis úgy alakult, hogy legújabb könyve, a friss és ropogós Szabad akarat került hozzám. Óriási kíváncsisággal kezdtem hozzá, mert nagyon érdekelt, mi a titka a szerzőnek, de az még inkább, hogy milyen kényes pontokat fog bennem megbirizgálni olvasás során. A Szabad akarat szintén a transzgenerációs hatásra épülve íródott, tehát tekinthető egyfajta folytatásnak is, de önállóan is bátran olvasható. Ha esetleg hozzám hasonlóan kimaradt valakinek az Örökölt sors, akkor előtte érdemes egy picit utánaolvasni a transzgenerációs elméletnek – de annak, aki nem egy internetkapcsolat nélküli barlangban töltötte az utóbbi…
-
Szép Zsolt: Sárkányhant
Visszatekintve a tavalyi évemre, olvasás szempontjából több érdekes dolgot is leszűrhetek, de most csak egyet emelnék ki: kiábrándultam a fantasy műfajából. Keveset is olvastam, és azok sem kötöttek le úgy, ahogy kellene, így számos kötetet félbehagytam, mert untam. Remélem, ez csak átmeneti állapot.Ezt most azért írom le, hogy kiemelhessek a tavalyi olvasmányaim közül egyet, amire mindez szerencsére nem volt érvényes. Minden fenti ellenére pillanatok alatt magába szippantott és elvarázsolt. Ez a könyv pedig nem más, mint a Sárkányhant, a Kárpát Walzer folytatása. A Kárpát Walzer volt a 2019-es évem egyik kedvenc kötete, úgyhogy borzasztóan vártam már a folytatást, ami tavaly nyáron jelent meg végül. Az író, Szép Zsolt láthatóan figyelembe…
-
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Matt Haig már régóta a radaromon van, mint szerző, akitől mindenképpen olvasnék valamit. Azt gondoltam, hogy az Éjfél könyvtár lesz az első Haig könyvem, de a sors úgy hozta, hogy az író talán leghíresebb (gyerek)könyvét vehettem először kézbe. A fiú, akit Karácsonynak hívnak című történetből a Netflixen látható a feldolgozás, ennek apropójából pedig a Kolibri Kiadó újra kiadta a könyvet, ezúttal filmes borítóval. Túlságosan ritkán olvasok ifjúsági könyveket, pedig nagyon szeretem és általában kifejezetten élvezem is ezeket a történeteket. Idén nem igazán akar megérkezni a karácsonyi hangulat a lelkembe, úgyhogy titkon reméltem, hogy A fiú, akit Karácsonynak hívnak egy kicsit segít ráhangolódni az ünnepekre. A könyv azzal kezdődik, hogy Matt…
Ezeket is érdemes megnézni
Agócs Írisz: Rajzolj egy krumplit!
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Meseország mindenkié
-
Leigh Bardugo: Ninth House – A kilencedik ház
Leigh Bardugoval nem kezdődött jól a kapcsolatom, a Six of Crows sajnos nem jött be annyira, mint az olvasók többségének, így az első résszel el is engedtem a sorozatot meg a Grisaverzumot is. Aztán amikor jött hír, hogy megjelenik magyarul a szerző felnőtt fantasyje, a Ninth House – amit egyébként 2019-ben a legjobb fantasynek szavaztak meg Goodreadsen –, úgy éreztem, hogy muszáj még egy esélyt adnom neki, hiszen valami miatt mégiscsak rajong érte a fél világ. Fülszöveg és mindenféle előismeret nélkül ugrottam bele a sztoriba, egyedül azt tudtam, hogy A kilencedik ház egy új duológia első kötete – ezen túl semmit. Megküzdöttünk az elején. A történet mindenféle bevezetés nélkül kezdődik…
Ezeket is érdemes megnézni
Szép Zsolt – Kárpát Walzer
Kelly Barnhill: A lány, aki holdfényt ivott
Matt Ruff: Lovecraft földjén
-
Bronka Nowicka: Megetetni egy követ
Mindig megfogadom, hogy kevesebbet olvasok angol és többet más, európai nyelvterületről, úgyhogy kapva kaptam az alkalmon, amikor lehetőségünk nyílt a lengyel Bronka Nowicka irodalmi díjas kisprózakötetével turnézni. Még soha, semmit nem olvastam szerintem lengyel szerző tollából és ha jól belegondolok, egyik környező ország irodalmában sem vagyok otthon sajnos. Muszáj ezen javítani. A Megetetni egy követ aprócska kötet, még annál is kisebb, mint gondolnánk és alig 80 oldal. 44 rövid (1-1,5 oldalas) novella, vagy inkább töredék kapott helyet benne, mindegy címe egy hétköznapi tárgy. Látszólag nem függenek össze, úgy az első négy-öt novelláig legalábbis úgy tűnik, aztán az olvasó rájön, hogy de, valójában nagyon is. Én naivan azt gondoltam a fülszövegből,…
Ezeket is érdemes megnézni
Silvia Avallone: Egy barátság története
Ta-Nehisi Coates: A korsótáncos
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Szent szó
