Naomi Novik – Ezüstfonás

Naomi Novik neve egészen biztosan nem ismeretlen a hazai fantasy rajongók számára, hiszen a Temeraire-sorozattal, majd pedig a Rengeteggel már letette a névjegyét az asztalra. Nekem a Rengeteg egy-két dologtól eltekintve tetszett, úgyhogy nagyon megörültem a hírnek, hogy a legújabb regényét, a Spinning Silvert is olvashatjuk magyarul. Az itthon Ezüstfonás címmel megjelent könyvben Novik ismét nagyon szépen ötvözi a mesei elemeket a saját fantáziájának játékával, és ezúttal egyszerre három erős női karaktert is középpontba helyezett.

Ha a három lány közül főszereplőt kellene választani, akkor minden bizonnyal Mirjemre esne a választásom. A zsidó pénzkölcsönző lánya korán belátja, hogy apja nem alkalmas a munkája ellátására, és mielőtt még teljes nyomorba vesznének, átveszi annak munkáját. Mirjemnek remek érzéke van a pénzhez és az üzlethez, így hamarosan jobban élnek, mint valaha.
A sztarikok kegyetlen jégemberek, akiknek fagyos országa a miénk mellett húzódik és csak az arany érdekli őket: gyilkolni és rabolni sem restek érte. Amikor Mirjem óvatlanul elszólja magát, hogy ezüstből képest aranyat csinálni, a Sztarikok királya próbára bocsátja. A lány nem ijed meg a feladattól, de ezzel még nagyobb gondba sodorja magát. Megismerjük Vandát, a szegény parasztlányt, akinek apja adósságát kell ledolgoznia Mirjemék házában, és aki lassan családtaggá válik a zsidóknál. Tanúi lehetünk, ahogy a félénk, bántalmazott lányból olvasni, írni képes bátor nő lesz, aki az öccsei támaszává is válik. És ott van még Irina, a nem túl dekoratív hercegnő, aki kicsit sem akar a cár felesége lenni, pedig még nem is sejti, hogy milyen szörnyű dolgot hordoz magával a jóképű Mirnácjusz és azt sem sejti, hogy milyen jó érzéke van a vezetéshez és a politikához. Az ő hármójuk története fonódik össze ebben a történetben, és rajtuk múlik, hogy véget ér-e a hosszú, ínséges tél és győzedelmeskedik-e a gonosz. Egyáltalán, tényleg az az igazi gonosz, akiről mindenki azt hiszi? 

Az igazság feleannyira sem szép, mint ahogy feltüntetik. A molnár aranyszőke hajú lánya szíve mélyén egy fejedelemre ácsingózik, esetleg valami herceget vagy gazdag fiút akar magának fogni, ezért felkeresi a pénzkölcsönzőt, hogy legyen miből gyűrűt és nyakláncot vennie az ünnepre. Szépségével felkelti a fejedelem, a herceg, vagy a gazdag fiú figyelmét. A legény táncol vele, majd a tánc végeztével felviszi egy csendes szénapadlásra. Csakhogy utána hazamegy, és a családja által kiszemelt gazdag lányt veszi el. A molnár cserben hagyott lánya bosszúból elhíreszteli, hogy a pénzkölcsönző az ördög cimborája, mire a falubeliek elkergetik a szerencsétlent, talán meg is kövezik. Így a lány legalább az ékszereket megtarthatja, és a kovács feleségül veszi, mielőtt a gyanúsan korán megfogant első gyermek megszületik.

Az Ezüstfonás nagyon kerek és egész lett. Önálló történet révén van eleje, közepe, vége és a legfontosabb: semmi köze a Rengeteghez, csak a borítójuk hasonlóan csodás. A Rengeteggel egyébként anno az volt a legfőbb bajom, hogy túlságosan hullámzott a színvonala, szerencsére ez itt nem áll fenn –  végig lekötött. Gördülékenyen és logikusan haladtunk, a sok helyszín és a több főszereplő miatt pedig mozgalmas volt és egy percig sem ül le a cselekmény. Váltott nézőpontokat olvashatunk, hol Mirjem, hol Vanda, hol Irina mesél, de előfordul az is, hogy egy további szereplő szemszögéből láthatjuk a történéseket. Ami a legjobb, hogy sosincs jelölve, hogy éppen ki beszél, de nagyjából az első mondat végén már egyértelmű lesz az olvasó számára az elbeszélő személye. Mirjem nagyon határozott és eltökélt lány, nekem ő volt a kedvenc karakterem, talán azért, mert kicsit sem hasonlítok rá. Céltudatos, talán néha szívtelennek is tűnik, de a viselkedése logikus. Ő sem kapott soha sajnálatot vagy segítséget azoktól, akikkel szemben most kegyetlennek tűnik. Persze időközben majd kiderül, hogy az ő szíve sincs jégből, hiszen az Ezüstfonás igazából az emberek közötti kapcsolatokról és szeretetről is szól. Mirjem karakterén át mutatja be a szerző a zsidókról szőtt sztereotípiákat és bizony az antiszemitizmus sem hiányozhat a sorok közül, de ott van még a szülői erőszak vagy éppen a kényszerházasság témaköre is. Igen, jól érzitek, ez nem csak egy izgi kis mese, hanem több rétegű történet, ami néhol komoly kérdéseket feszeget. A történetben felfedezhetünk ismerős elemeket alaposan átdolgozva és kiforgatva, az egyik ezek közül a Rumpelstiltskinnek nevezett karakter (fogalmam sincs mi a magyar neve, pedig emlékszem, hogy sokszor felolvasta nekem is anyukám ezt a Grimm mesét) története.

Egyedülállóan varázslatos a könyv hangulata (és itt most nem a mágiára gondolok), kifejezetten érdemes még télen elolvasni, hogy szinkronban legyünk a lapokról áradó hideggel. A vége felé egyébként itt is majdnem belecsúsztunk abba, amiért a Rengeteg miatt is morcos voltam: kezdett túlságosan zavaros és elvont lenni a cselekmény, de szerencsére itt időben el lett kapva a dolog és nem fulladt WTF-élménybe a befejezés. És ami nekem még nagyon nagy plusz volt, hogy nem lett belőle egy öncélú, nyálas szerelmi sztori. Helye van benne a szerelemnek, és lesz is benne szerelem, de nem központi elemként szerepel, csak afféle kis extra, a történet nem ekörül forog.

Azt kell mondanom, hogy nekem ez most nagyon tetszett. Szívmelengető volt, izgalmas volt és egy kicsit megidézte a bennem élő gyereket. Ha olvastatok már Noviktól és tetszett, akkor ezt ki ne hagyjátok! Ha olvastatok már Noviktól és nem tetszett, akkor is adjatok ennek egy esélyt, mert szerintem sokkal jobban sikerült, mint például a Rengeteg. Ha pedig még semmit nem olvastatok tőle, akkor kezdjétek bátran az Ezüstfonással!

Ja és el ne felejtsem a borítót! Oda meg vissza vagyok tőle, hogy mennyire csodálatosan passzol a történethez minden kis részlete. Önmagában is gyönyörű, de a könyv tartalmát ismerve még jobban tetszik. Ez a könyv egy kis kincs a polcon, minden értelemben.

Naomi Novik már bebizonyította a Rengeteggel, hogy milyen nagyszerű történetmesélő, most pedig itt van a legújabb könyve, az Ezüstfonás, amely szintén a szláv mesevilágba kalauzolja el az olvasókat. Ha szeretnétek ti is a részesei lenni ennek az izgalmas világnak, akkor tartsatok a Blogturné Klub hat bloggerével és játsszatok a könyvért!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Az Ezüstfonás bővelkedik mesei elemekben, úgyhogy a játékban ezúttal híres szláv/orosz mitológiai alakok neveit kell kitalálnotok a képek és a leírások segítségével.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

02.01. A Szofisztikált Macska
02.03. Könyv és más
02.05. Nem félünk a könyvektől
02.07. Kelly és Lupi olvas
02. 09. Hagyjatok! Olvasok!
02. 11. Never Let Me Go

---

Fülszöveg | Mirjem ​pénzkölcsönzők családjába született, de apja olyan nehézkesen szerzi vissza kölcsönadott pénzét, hogy az éhhalál szélére sodorja családját. Mirjem kénytelen kezébe venni a sorsukat. A megkeményedett szívű lány elindul begyűjteni a tartozásokat, és hamarosan elterjed a hír, hogy arannyá tudja változtatni az ezüstöt.
Amikor az erdőben meggondolatlanul henceg képességével, felkelti a fák között kísértő, zord, jégtestű lények, a sztarikok királyának figyelmét. A névtelen király lehetetlen feladatot tűz Mirjem elé, aki akaratlanul szövött cselszövésébe bevonja Vandát is, a parasztlányt, meg egy boldogtalan hercegnőt, akit a cár feleségének szánnak.
Csakhogy a cár, az ifjú Mirnácjusz sem az, akinek látszik. Gondosan őrzött titka az emberek és a sztarikok országát is fenyegeti. A rossz döntések között őrlődő Mirjem valószínűtlen szövetségeseivel indul felfedezőútjára, amely áldozatkészségét, erejét és szeretetre való képességét is próbára teszi.
A mítoszokból és tündérmesékből merítő Ezüstfonás varázslatos és sokrétegű története éppúgy elbűvöli majd olvasóit, mint Novik Rengeteg című, Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas regénye tette.

---

A SZERZŐRŐL 
Naomi Novik lengyel és litván zsidó bevándorlók leszármazottjaként, 1973-ban született New Yorkban. Hatéves korától lelkes olvasója volt a fantasy-irodalomnak. A népmesék mellett a történelem is rendkívüli módon érdekelte, elsősorban a napóleoni korszak. A Temeraire-sorozat első regénye, az Őfelsége Sárkánya 2006-ban jelent meg, amit azóta nyolc további rész követett. 2016-ban jelent meg a Rengeteg című Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas regénye, amelyet az Ezüstfonás követett 2018-ban.