Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom

Milyen megragadó cím, nem igaz? Az ember egyből felkapja rá a fejét, mert van benne valami abszurd kettősség: szomorúságot és könnyedséget ígér egyszerre és ezt a kettősséget a borító is tükrözi a pink és a fekete kontrasztjával. A tartalma pontosan valami ilyesmi: borzasztóan komoly és megosztó témát dolgoz fel, de a humorával igyekszik kompenzálni. Na ne az olcsó humorra gondoljatok, inkább amolyan fanyar, kicsit ironikus fajta.

Yoli és Elf testvérek, akik egy mennonita közösségben nőttek fel Kanada Manitoba tartományában. Negyvenes éveikre Yoli két kamasz egyedülálló anyja, aki sem anyagilag, sem magánéletileg nincs a csúcson, Elf vele ellentétben ragyogó tehetségű koncertzongorista lett, aki szerető férjével anyagi biztonságban él. Mindezek ellenére Elf meg akar halni, és mindent el is követ ennek érdekében, Yoli pedig mindent megpróbál, hogy életben tartsa. Ahogy a borítón is szerepel: „Ő meg akart halni, én meg azt akartam, hogy éljen, vagyis ellenségek lettünk, holott szerettük egymást”

A történetbe Elf legutóbbi öngyilkossági kísérlete után szállunk be, az elbeszélő pedig Yolandi, a kisebbik testvér, akinek visszaemlékezéseiből megismerjük a lányok gyerekkorát, hogy milyen volt egy szigorúan vallásos és elvont közösségben felnőni, hogy hogyan lázadt már gyerekkorában is a nővére az avítt konvenciók ellen és vele együtt próbálunk rájönni, hogy miért akarja Elfrieda mindenáron megfosztani magát az élettől. Ezek a gyerekkori flashbackek nagyon érdekesek voltak, főleg, hogy a mennonitákról nem sokat tudtam eddig és érdekes volt bepillantani az életükbe, a szokásaikba. Nagyon hasonlóan élnek az amishokhoz, szóval valami olyasmit képzeljetek el, talán egy cseppet modernebben.

Sokszor facsarta össze a szívem a könyv, legalább annyiszor meg is mosolyogtatott. A két testvér példátlanul nagy szeretettel és ragaszkodással van egy más iránt, nem csak testvérek, de barátok, szövetségesek és sorstársak is. Elf egy ponton arra kéri Yolit, hogy segítsen neki meghalni. Yoli pedig nagyon komolyan elgondolkodik a lehetőségen, és általa mi is akarva akaratlanul tartunk egy kis önvizsgálatot, hogy vajon mi mit tennénk az ő helyében. Ez a könyv nagyon fontos abból a szempontból, hogy megértsük, mi visz rá egy embert arra, hogy megölje magát. Ha valaha is feltetted a kérdést akár magadban, akár hangosan, hogy dehát miért tette, hiszen megvolt mindene? – nos, akkor kérlek, olvasd el ezt a könyvet! Nem kapunk ugyan kész választ Elf indítékára, de egy kicsit beleláthatunk egy mentális betegséggel küzdő ember fejébe. 

A Minden kis nyamvadt bánatom sajnos nem fikció. Vagyis nem teljesen. Az író, Miriam Toews mennonita közösségben nőtt fel Kanadában, volt egy nővére, Marjorie, aki zongorázott és aki 2010-ben megölte magát. Ahogyan tizenkét évvel korábban az édesapjuk is. Miután elolvastam az szerző köszönetnyilvánítását a könyv végén, rákerestem és őszintén fejbevágott a tény, hogy amit olvastam, a történetek és a beszélgetések nagy része minden bizonnyal valóban megtörtént. Letaglózott. Könnyebb úgy olvasni ilyen súlyos dolgokról, amikor tudod, hogy csak kitaláció.

Őszinte leszek. Szerintem nagyon sokan unalmasnak és vontatottnak fogják találni, hiszen cselekménye a szó klasszikus értelmében nincs (ezért is mertem ennyi mindent elárulni fentebb), a nagy része egy kórházban játszódik, ráadásul a párbeszédek gondolatjel nélküliek (tudom, ezt sokan nem szeretik, szerintem néhány oldal után fel sem tűnik).
A beszélgetések gyakran filozofikus jelleget öltenek, főleg azok, amik a két nővér között zajlanak, de annyi csodálatos gondolat van elrejtve  sorok közé, hogy bevallom, életemben először aláhúzogattam egy könyvben. Igen. Ne vessetek meg, ne tagadjatok ki – különben is, csak ceruzával tettem. Nyugi.
Szóval én is sokszor elgondolkodtam, főleg az első felében, hogy mi a fenéért is olvasom, nem is akartam vele haladni, de aztán szerencsére, mint annyiszor, most is nagyon örültem, hogy kitartottam, mert a végére nagyon szép élmény lett. Szomorú, megríkatós, de szép. Ezt a könyvet tutira újra fogom még olvasni. Ezúttal majd mindenre alaposan odafigyelve, nem sietve. Nyitottabb szívvel.

Fülszöveg | Elf és Yoli nővérek.
Elf világhírű zongorista, elbűvölő, gazdag, boldog házasságban él – és meg akar halni.
Yoli elvált, összetört, vicces, mindig más ágyában köt ki, miközben az igazi szerelmet keresi – és kétségbeesetten meg akarja menteni a nővérét.
Mikor Elf a legutóbbi öngyilkossági kísérlete miatt hetekre kórházba kerül az újabb turnéja előtt, sem húga, sem szerető férje, Nic nem tudják, mit is tegyenek, versenyt futnak az idővel. Visszahozhatják-e még időben az életbe? Számít-e egyáltalán bármit is a családi szeretet és a közös élmények?
Miriam Toews regénye egyszerre humoros és érzelmekkel teli, finom és felkavaró, szórakoztató és elgondolkodtató mű a szeretet határairól és az elképzelhetetlen kihívásokról, amikor a gyermekkor a felelősségek új, felnőtt országává válik.