Könyves közélet – kiadók, reakciók, változások, hatások

Újabb témázós poszttal jelentkezem, ugyanis a lányok ezúttal is meginvitáltak – innen is köszönöm! A téma újfent izgalmas, ráadásul rendkívül sokrétű, ugyanis a könyves közéletet vesézzük ki.
Annyi mindenről lehet ezzel kapcsolatban beszélni, és bevallom, még most, írás közben is gondban vagyok azzal, hogy merre is induljak el. (Így az írás végén pedig látom, hogy közben sem tisztázódott le, szóval előre is bocs a csapongás miatt!)

Írhatnék a nemrégiben kirobbant és a mai napig is parázs vitákat kiváltó könyvdarálásról, de most nem fogok, meghagyom a dolgot egy másik poszthoz, amiben a célkeresztben lévő könyvről is fogok beszélni.
Így viszont írok inkább a szívemnek kedves kiadókról, meg úgy alapvetően a trendekről és a Covid hatásáról a könyvpiacra és a saját könyves szokásaimra. 

Magyarországon szerencsések vagyunk abból a szempontból, hiszen kis országhoz és elrettentően kevés rendszeresen olvasó és könyveket vásároló emberhez képest viszonylag sok kiadó van a piacon, és ezek a kiadók jó sok könyvet hoztak el nekünk minden évben. Túlélték az utóbbi évek egyik legdurvább érvágását, amit a legnagyobb könyvkereskedelmi cég összeomlása jelentett és amikor már stabilizálódni látszott a helyzet, nos, akkor beütött a koronavírus. Bevallom, engem nagyon megrémített a gondolat tavasszal, hogy a kisebb könyvkiadókat ez a csapás már nem fogja megkímélni, de egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki tartja magát. Kevesebb könyv jelenik meg, van ami talán nem is fog megjelenni, de ha ez az ára annak, hogy működőképesek maradjanak, én nem bánom.

A koronavírus és a karantén kezdetekor megindító volt látni, hogy a nehéz helyzet ellenére egy csomó kiadó ingyen letölthetővé tette a könyvei jó részét; és az is, hogy az olvasók igyekeztek minden módon támogatni a kiadókat. Imádtam a sok online könyves tartalmat, a felolvasásokat, a beszélgetéseket, valahogy a karantén alatt extrán felélénkült a könyves élet, bármilyen furcsa is ezt így leírni. És persze nem kárpótolta a sok elmaradt könyves rendezvényt, amiket a vírus miatt idén nem tudtak megtartani. Én annyit tudtam tenni, hogy sokat vásároltam és vásárolok is tavasz óta, mert tényleg féltem, hogy lesz kiadó, aki megroppan a járvány okozta válság súlya alatt.  Olvasni egyébként tavasszal olvastam a legkevesebbet. Mint kiderült számomra, engem az olvasás nem nyugtat meg, hanem ellenkezőleg. A stressztől képtelen vagyok a könyvekbe merülni, bármennyire is szerettem volna, folyton elkalandoztak a gondolataim, így nem is erőltettem azokban az időkben a dolgot. Vásárolni viszont vásároltam, mert még a Covid ellenére is volt miből válogatni.

Teljes mértékben fülszöveg és érdeklődés alapján választok könyveket, sosem azt néztem elsősorban, hogy melyik kiadó égisze alatt jelent meg az éppen kinézett könyv. (Ez alól egyetlen kivétel, egyetlen kiadó van, akikre nem vagyok hajlandó pénzt költeni, de még csak olvasni sem tőlük.)
Ettől függetlenül vannak kiadók, akiktől a kelleténél több példányom van, és van, akik az online kommunikációjuk miatt is kedvesek a szívemnek. Megnéztem Molyon, hogy a magánkönyvtáramat kinek a könyvei alkotják javarészt és még számomra is meglepő volt az eredmény.

• Ott van például az Európa Könyvkiadó, akiktől messze a legtöbb könyvet birtokolom, ami nem is csoda, hiszen a kiadó már az ötvenes évek óta jelen van a piacon. Rengeteg klasszikust, kikerülhetetlen irodalmi művet adnak és adtak ki, de az új kiadásaikat is nagyon szeretem, sok számomra érdekes könyvet hoznak el remek minőségben. Mindig félek ránézni a honlapjukon az előrendelhető listára, mert tuti, hogy a fele kellene.
• Aztán a Librit sem lehet kikerülni, kiadói csoportként több remek kiadót is tömörít. A Park, a Jelenkor, a Helikon és maga a Libri is csodás könyveket jelentet meg, mindig találok náluk valamit, amire elverhetem a pénzem. A kedvenc íróim könyveit ők hozták el, mint például Elena Ferrante sorozatát vagy Margaret Atwood életművét – már csak ezért is imádom őket.

• A 21. Század Kiadó több szempontból is az egyik szívem csücske. Amellett, hogy nagyjából a kínálatuk kilencven százaléka instant get számomra, sosem leszek nekik elég hálás, hiszen ők voltak az első kiadó akiktől recenziót kaptam kezdő könyves bloggerként. Imádom a KULT sorozatot – túlzás nélkül a leggyönyörűbb könyvek a polcomon – és az egyik kedvenc könyvem is tőlük van.
• Az Agave Kiadó a másik szívem csücske, ami csak azért lehet meglepő, mert ők főként sci-fi- és fantasy vonalon mozognak,  amin meg én, ugye, nem annyira. Eszméletlen jó címeket hoznak, és elindultak a krimi/thriller vonalon is, méghozzá nem is akárhogy! Azt hittem egyébként, hogy sokkal több Agavés könyvem van, mint amennyi végül kiderült (20), de aztán rájöttem, hogy ez azért van, mert a kívánságlistám az, ami kilométeres a kiadótól. És amit még nagyon szeretek az Agavéban, az a kommunikációjuk. Mindig mindenre – a kötekedő vagy éppen a finnyáskodó kommentekre is végtelen türelemmel – válaszolnak, folyamatosan kommunikálnak a terveikről, a várható megjelenésekről.

Igen, nekem az is nagyon fontos, hogy egy kiadó hogyan kommunikál. Olvasóként fontos, hogy tudjunk kérdezni, vagy kicsit képben legyünk a kiadó háza tájáról, de sajnos akadnak olyan kiadók, akik ezt nem tartják prioritásnak. Lelkük rajta, de szerintem a jó címek mellett ez is elengedhetetlen, mert az olvasók így esetleg még a közvetlenül a kiadótól való rendelést is megfontolják – én legalábbis biztosan. Nem elég az, ha felülnek a robogó trendvonatra.

Szerintetek amúgy vannak most könyves trendek? Bárhogy gondolkodom, nem jutnak eszembe olyan markáns dolgok, mint például anno mondjuk a vámpírok. Az igazság, hogy sosem figyeltem ezeket nagyon, de talán most az erotikus könyvek futnak nagyobb fordulatszámon. Azt látom, hogy a legtöbb kiadónál megtalálható ez a pajzánabb vonal, még ha csak egy-egy kötettel is, de hogy ez trend lenne-e? Nem tudom. Azt viszont látom, hogy azok a könyvek mennek nagyon jól, amiből készül vagy készült film-vagy sorozatadaptáció. Csak hogy a legutóbbinál maradjunk, feltámadt hamvából a Dűne-sorozat, újra kiadták a Vaják köteteket és végtelenségig lehetne folytatni a sort. Évekig nem lehet kapni egy könyvet? Ha szerencséd van, jön valamelyik streaming szolgáltató és máris kiadják újra, Netflix/HBO/Amazon matricával a borítón. Ez most úgy hangzik, mintha zavarna, de egyébként nem, én azok közé tartozom, akik baromira örülnek ennek, mert így legalább meg tudom venni emberi áron a régóta vágyott köteteket. Persze ez sem jelent feltétlen sikert, számtalan olyan könyv van, ami nem lett sikeres, hiába lett sorozat belőle.

A többiek gondolatai a könyves közéletről: Dóri|PuPilla|Readinspo|Sister 
Utóvéd: