Kim Ligget: The Grace Year – A tizenhatodik év

Idén ez már a második YA könyv, amit elolvastam és ez pontosan kettővel több, mint amennyit általában szoktam. Továbbra sem érzem azt, hogy a zsáner nekem lenne kitalálva, de amikor néhanapján választok valamit, az jól szokott elsülni. Most is így történt, mert Kim Ligget könyve a gyönyörű, rózsaszín és virágos borító alatt egy igazi sötét és nyomasztó történet, egyáltalán nem az a könnyed kis lötyi, amit a külseje alapján várna az ember.

A könyv egyébként sokszor nagyon, de nagyon emlékeztetett az Éhezők viadalára – még ha nem is ez volt célja az írónak, a hasonlóságok kiszúrják az ember szemét. Van egy erős, kockázatokat szívesen vállaló és fiús dolgokhoz igencsak jól értő főszereplőnk, aki épp most töltötte be a tizenhatodik évét. Van egy elcseszett helyszínünk, ahol minden évben elküldik a tizenhatodik évüket betöltött lányokat egy „túlélőtáborba”, azzal a céllal, hogy megtörjék az éppen éledő varázserejüket. Ez a varázserő egyébként mindig csak ott lebeg a felszínen, de sosem derül ki, hogy valóban létező dolog-e vagy csak a férfiak próbálják ezzel nyomás alatt tartani és fegyelmezni a nőket és lányokat. Nyilvánvalóan itt az ébredő szexualitás és testi érettség lehet az a bizonyos varázserő, legalábbis én a szkepticizmust képviselem ebben a kérdésben, akárcsak a főhősnőnk, Tierney.

Mielőtt ezeket a lányokat elküldik A kegyelem évére, a „szerencsésebbek” fátylat kapnak egy férfitól, aki a visszatértük esetén feleségül veszi őket, míg a fátyol nélkül maradottak mehetnek cselédnek vagy a földekre dolgozni. Ha valaki meghal az egy év alatt, de a teste nem kerül vissza a családhoz, akkor annak a lánytestvéreit száműzik az úgynevezett külterületekre, ahol a nők főleg a testükből élnek. Vidám kis hely, mi? Tierney nem akar férjhez menni, őt a szülei mindig önállóságra és gondolkodásra nevelték, így csak túl akarja élni ezt az évet és köszöni szépen, jól elboldogul majd a földeken férj nélkül. Persze semmi sem úgy alakul, ahogyan eltervezte, nagyon nem.

Garner megyében minden nőnek megegyezik a hajviselete, ez az arcból hátrafésült hajfonat. A férfiak így azt hiszik, semmit sem tudunk elrejteni előlük: egy kaján mosolyt, elkalandozó tekintetet vagy éppen a varázserőnket. A kislányokat fehér szalag illeti meg, piros a kegyelem évében jár, a nejek szalagja pedig fekete. Az ártatlanság, a vér és a halál színei.

Az izgalom adagolása nagyon jól sikerült. Kezdetben, amikor a lányok elindulnak és odaérnek a táborba, a feszültséget az egymás közötti intrikák és gonoszkodások keltik, a középpontban egy fő intrikussal, a helyi népszerű lánnyal. Nagyon átélhetően lett ábrázolva, hogy mi történik akkor, ha egy kisebb csoport kiszakad a megszokott közegből és új szabályok mentén, a megszokott társadalmi helyeztek helyett új játékszabályok alapján kell boldogulni. Általában semmi jó. Kezdetben csak klikkesedés megy, majd jönnek a kisebb bántások, végül a teljes megbomlás, amikor már nincsen ép ész, logika, csak állatiasság és ösztönök. Az elején még viszonylag tipikus tini történetnek tűnik a könyv, aztán ahogy halad előre a cselekmény, úgy lép be a képbe egyre több veszély és durvaság. Nem akarom elspoilerezni az egész cselekményt, de azt elárulom, hogy a tábor falain kívül a trancsírozók várnak azokra a lányokra, akik elszökni készülnek, vagy akiket éppen kitaszítottak a többiek.

A trancsírozók emberek ugyan, de kegyetlen vadállatokként gyilkolják és dolgozzák fel az elejtett lányokat, hogy aztán a testrészeiket hazaszállítva eladják azokat a családnak és a többi vásárlónak. Természetesen Tierney a furcsa nézeteivel nem éppen a legnépszerűbb a táborban, így sejthető, hogy sok „kalandban” lesz része a cselekmény során, amik közül sok majdnem halálos. Tényleg olyan ez a könyv, mintha Az éhezők viadala lenne vegyítve A legyek urával, némi Bajos csajok felhanggal. Természetesen YA-hoz méltó módon a romantika sem maradhatott ki, de az író csavart egyet vagy kettőt ezen a szálon és közel sem olyan lesz, amit az olvasó könnyen ki tudna számítani.

Nagyon pörgős és izgalmas történetet vetett papírra Kim Ligett, bár nem mondom, néha elgondolkodtam, hogy mi baja van ennek a nőnek, hogy ilyen beteg dolgokat képes kitalálni? Eleve ez a világ, amibe elhelyezte a történetet is nagyon bizarr a maga nőelnyomó, antifeminista módján, de a cselekmény alakulásában is voltak olyan pontok, amikor legszívesebben felkiáltottam volna, hogy nem hiszem el, ne csináld már!!! Abszolút nem erre számítottam, és ezt most teljesen pozitív csalódásként mondom, mert én ezelőtt nem hallottam erről a könyvről, fogalmam sem volt, hogy külföldön milyen hype övezi, mint feminista YA könyvet. Jó volt, na. Annyira, hogy mindössze két másfél órás vonatút alatt sikerült elolvasnom a könyv háromnegyedét.

Igazi sötét disztópia ez a könyv, csak azoknak tudom ajánlani, akik bírják a durvább, trancsírozós, vérfolyós könyveket, feszültségekkel teli lélektani részekkel, mert a The Grace Year pont ilyen. Amit kicsit sajnáltam, hogy nem tudtunk meg többet arról, hogyan és miért lett Tierney városa ilyen elcseszett, mert néhány utalásból kitűnik, hogy nem az egész világ ilyen, csak bizonyos részei (hello, A szolgálólány meséje). Nem magas irodalom, de igényesen megírt és a zsáneren belül egy nagyon jól sikerült darab, örülök, hogy adtam neki esélyt.

A könyv adatai
Eredeti cím: The Grace Year
Kiadó: Maxim
Sorozat: Dream válogatás
Fordító: Béresi Csilla
Kiadás: Puhatáblás
Oldalszám: 336
Kiadás éve: 2021
Moly

Kim Liggett történetében a fiatal lányoknak különös varázsképesssége van, aminek köszönhetően hatnak a férfiakra. Hogy erejüktől megszabaduljanak, egy szigetre száműzik őket 16 éves korukban, ahonnan nem mindenki tér vissza. Vajon Tierney James a hazatérő kevesek közé tartozik? Tartsatok bloggereinkkel a blogturnén, és ne felejtsetek el játszani se. A Maxim kiadó jóvoltából három szerencsés olvasónk meg is nyerheti A tizenhatodik év egy példányát!

Nyereményjáték

Nyereményjátékunkban ezúttal azt tesszük próbára, mennyire ismeritek a 16 éves YA-regény főszereplőket! Minden állomáson találni fogtok egy fülszövegrészletet, és ki kell találnotok, hogy melyik könyvhöz tartozik! A könyv címét írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

“Első pia. Első balhé. Első csaj. Utolsó szavak. A tizenhat éves M. H.-t elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságos életét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete.”

a Rafflecopter giveaway

A blogturné további állomásai:[Blogturné Klub]
Június 6 – Hagyjatok! Olvasok! (Borítómustra)
Június 8 – Deszy könyvajánlója
Június 10 – Kelly és Lupi olvas
Június 12 – A Szofisztikált Macska
Június 14 – Könyv és más
Június 16 – Readinspo
Június 18 – Utószó
Június 20 – Sorok között
Június 22 – Hagyjatok! Olvasok!

---