
Kelly Barnhill: A lány, aki holdfényt ivott
Ezt a könyvet eredetileg nem szándékoztam elolvasni, de annyira megfogott a borítója, hogy beleolvastam és végül teljesen magával ragadott. Egyre inkább rá kell jönnöm, hogy a Middle Grade könyvek világa egy olyan hely, amit érdemesebb alaposabban felfedezni, hiszen eddig mindig nagyon pozitívan csalódtam a 8- 12 éves korosztálynak szánt regényekben. Volt ez a vita, hogy akkor ez most MG vagy YA – szerintem előbbi, de igazából tök mindegy, ez egy szuper könyv korosztálytól függetlenül, és ugyanúgy megtalálja benne a jót egy 10 éves, mint ahogyan egy 17 éves vagy egy 40 éves olvasó is.
A díjnyertes A lány aki holdfényt ivott nem csupán egy kalandos történet egy bevarázsozódott kislányról és a jó boszorkányról, hanem egy összetett, mély és komoly mese, ami sokkal többet tanít a gyerekeknek, mint azt elsőre hinnénk.
Először is, megismerik az elnyomás és tudatlanságban tartás „hatalmát” a Protektorátus nevű városka példáján keresztül, ahol hosszú évszázadok óta tartja elszigetelve a lakosságot a Vének nevezetű csoport. Ezek a vezetők, élükön a Fővénnel, minden évben elvesz egy újszülöttet a a családjától, hogy a közeli tisztáson hagyva „feláldozzák” azt egy boszorkánynak, cserébe, hogy békén hagyja a várost.
Kapunk leckét a babonákról és a hiedelmekről is – a cselekményt időnként megszakítja egy-egy ilyen hiedelem vagy történet elbeszélése, amit feltehetőleg egy anya intéz a gyermekéhez (később kiderül, hogy kihez), és ez által feltárul az olvasó előtt, hogy a Protektorátus lakói mégis miért és mitől is rettegnek ennyire, hogy hajlandóak évről évre feláldozni egy gyermeket.
Aztán ott van a „gonosz” boszorkány – Xan – aki igazából nem gonosz, hanem nagyon is jó, hiszen az összes kitett csecsemőt megmenti és jó családoknál helyezi el. Egy alkalommal azonban Xan is hibázik, az egyik kisbabát ugyanis csillagfény helyett holdfénnyel táplálja, a kislány bevarázsozódik, Xan pedig úgy dönt, hogy megtartja. Így nevelkedik fel Luna egy öreg boszorkány, egy zsebsárkány és egy verselő mocsári szörny családjában. Hogy megóvja őt, Xan megköti Luna varázserejét, de eljön a pillanat, amikor a kislány már képtelen azt visszafojtani és amikor egyszerre kell szembeszállni az igazi gonosszal, megmenteni a nagymamáját és megóvni a várost egy természeti csapástól, akkor Luna a frissen életre kelt varázserejével kénytelen mindezt véghez vinni.
A könyv nagy pozitívuma, hogy több nézőpontból meséli el a történetet, így minden szereplő által újabb rétegek fejtődnek fel: egészen más Luna fejében lenni, mint a bölcs, öreg Xanéban, vagy ott van például Anton, a fővén jólelkű unokaöccse, aki magára vállalja, hogy megszabadítja népét a boszorkánytól, de megismerjük Luna megbomlott elméjű édesanyjának gondolatait is, aki az őrületből maga is varázserőt nyer.
Észrevehettétek, hogy a mágia és a varázslat központi eleme a könyvnek, gyakorlatilag az összes fontos női szereplő rendelkezik valamiféle varázserővel. Hogy ezt végül ki fordítja jóra és ki nem, az legyen a könyv titka, de arra érdemes felkészülni, hogy nagyon fordulatos és izgalmas dolgok történnek a könyv második felében.
Verdikt
Különleges könyv ez, olyan, ami még felnőttként is komolyan elgondolkodtatott és a történetnél már csak az elbeszélés módja szebb. Nagyon líraian megírt történet, igazi tündérmese a mai gyerekekre szabva. Ez egy olyan könyv, amit szülőként is élvezettel forgathatsz, hogy aztán együtt megbeszéljétek az olvasottakat. Sok tanulság és bölcsesség rejlik a sorok között, örülök, hogy végül elcsábultam rá.
Eredeti cím: The Girl Who Drank the Moon
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös Könyvek
Fordította: Pulai Veronika
Puhatáblás, 352 oldal
Megjelenés időpontja: 2019. október 29.
Moly
Egy vének által uralta faluban évente elválasztanak egy kisbabát az édesanyjától, hogy az erdő boszorkányának adják. Történetünk főszereplője, Luna egy ilyen baba, ám valami miatt a boszorkány úgy dönt, hogy felneveli őt, amiben egy pici sárkány és egy mocsári szörny lesz a segítsége. Hogy megtudjátok, mit szólnak bloggereink a holdfénytől varázserőre kapott kislány történetéhez, tartsatok velük a regény blogturnéján. Ne feledjétek, hogy meg is nyerhetitek a Könyvmolyképző kiadó által felajánlott nyeremény példányok egyikét!
Nyereményjáték
Lunát egy boszorkány fogadja örökbe, ezért úgy döntöttünk, hogy ki kell találnotok a borítórészletek alapján, hogy melyik örökbefogadást vagy boszorkányt tartalmazó Könyvmolyképző kiadó által kiadott könyv CÍMÉT keressük az egyes blogokon.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista
10/25 – Olvasónapló
10/27 – Sorok között
10/29 – Hagyjatok! Olvasok! (extra)
10/31 – A Szofisztikált Macska
11/02 – Hagyjatok! Olvasok!
11/04 – Könyv és más
Fülszöveg:
„A holdfény maga a varázslat.
Erről bárkit megkérdezhetsz.”
A Protektorátus lakói minden évben egy csecsemőt hagynak az erdőben, áldozatként az ott élő boszorkánynak. Ám Xan valójában jó boszorkány. Megmenti a kisbabákat, és az erdőn keresztül elviszi őket egy szerető családhoz, és hogy útközben ne éhezzenek, csillagfényt ad nekik táplálékul.
Az egyikükkel azonban csillagfény helyett holdfényt itat, ezzel pedig rendkívüli varázserővel ruházza fel a gyermeket. Xan elhatározza, hogy magához veszi a kislányt, és a Luna nevet adja neki. Luna tizenharmadik születésnapjának közeledtével a varázsereje lassan a felszínre tör, ami számos veszélyes és izgalmas következménnyel jár.
Bámulatos képzelőerővel megrajzolt világ, mely a szereplői mellett témaválasztásával nyerte el az olvasók és a kritikusok rajongását. A történet főhősére nem kisebb feladat és felelősség hárul, mint felszabadítani egy várost és lakóit egy velejéig romlott hatalom zsarnoksága alól.
A halhatatlan klasszikusok sorát gyarapítja.
Gyönyörűen megírt történet varázslatról, cselszövésről és az élet értelméről, csodálatosan erős karakterekkel. Keresni fogom az írónő egyéb könyveit is.
Robin Abbate, amazon.com
Hagyd, hogy elvarázsoljon!

