Január

Imádom másoknál olvasni a hasonló hónapzárókat, és ha már a beszerzős posztok úgyis elmaradtak, legyen inkább ilyen minden hónap elején – gondoltam. Igaz, hogy már az elsővel is csúnyán megkéstem – mentségemre szóljon,  hogy gyógyulófélben vagyok és nem nagyon megy az írás, de lassan feltámadok a hamvaimból és az értékelések is érkeznek majd a januári pihenés után a blogra.
Az év első hónapja vegyes volt, egyrészt szeretem, mert szülihónap, másrészt viszont baromi hosszúnak éreztem, azt hittem hogy már az egész év januárból fog állni.Az utóbbi másfél-két hétben az influenza kivont a forgalomból, de annyira, hogy még olvasni sem volt erőm, maximum a feliratokat Netflixen, úgyhogy nem tudtam mindent elolvasni, amit terveztem a hónapban sajnos, de amit igen, azok elég jók voltak. 

Januárban öt könyvet olvastam, ebből négyet fejeztem be, az ötödik már harmadik hete folyamatban van –  ha nem recenzió lenne, már rég letettem volna, de csak szenvedünk. Egyébként a Poldarkról van szó, ami sorozatban nagyon jól működik, könyvben azonban nekem merő unalom. Vagyis ez nem teljesen igaz, mert amikor olyan kedvemben talál, akkor elég jól haladok vele, de egyébként nem nagyon találtunk egymásra. Még hátra van a fele, várom a csodát, hátha.

A várólista csökkentés remekül halad – ergo elkezdtem 😀 –  januárban A döntést választottam a listámról, mondván hogy mi lehetne jobb évkezdő olvasmány, és valóban, Edith Eva Eger könyve egy csoda, amit már akkor kedvenceltem molyon, amikor még alig jártam a felénél. Aztán megismerkedtem Elif Shafakkal is, akitől egy kicsit ódzkodtam, mert a török kultúra sosem vonzott igazán, de nem is lehettem volna hülyébb, ugyanis a 10 perc 38 másodperc egy fantasztikus könyv, olyannyira, hogy most már minden magyarul elérhető könyvet olvasni akarok ettől a nőtől.
A legendás Six of Crows nálam annyira nem lett rajongás tárgya, mint a többi olvasójánál, viszont az idei évem első olvasmánya, a Bábel emlékezete továbbra sem tudta letaszítani a Tükörjárót a kedvenc fantasy sorozataim polcáról.

Beszerzéseket tekintve elég ügyes voltam, a könyvszekérnél sikerült három vágyott könyvet venni (Az őz, Édes Anna, A feleségem története), illetve a karácsonyra kapott ajándékkártyák egyikét felhasználva jött velem haza a Locke & Key első része, a Vaják és a Cápa.
Utóbbit már kiolvastam – hát nem voltam elragadtatva, főleg, hogy a könyvből készült filmet imádom. Ritka, amikor megesik, de itt határozottan az adaptáció javára billen a mérleg a könyvvel szemben.

Hosszú évek után visszairatkoztam a könyvtárba, ezzel is szeretném elejét venni a felesleges vásárlásoknak. Egyelőre még nem hoztam ki semmit, de terveim szerint rendszeres látogató leszek a jövőben és ahogy megnéztem, elég naprakészek az újdonságok tekintetében is, szóval alig várom már. Gimis koromban a könyvtár nem csak egy hely volt számomra, hanem egy igazi menedék, egy második otthon, nem is értem, miért távolodtam így el.Januárban többet filmeztem, mint olvastam, megnéztem többek között a The Witchert, ami nagyon tetszett, olyannyira, hogy a könyvet is beszereztem, mert ki a fene tudja kivárni a következő évadot? Elvileg még idén kijön a teljes sorozat – legalábbis a kiadó ezt ígéri -, szóval állok elébe. A kedvenc sorozat most egyértelműen a Sex Education lett, de nagyon tetszett a Mindhunter is, amit végre végignéztem (várólista csökkentős a könyv nálam, szóval lehet, hogy februárban erre esik a választásom), illetve megnéztem a You-t is, aminek anno félbehagytam a könyvváltozatát, de a sorozat jó lett (ez főleg a főszereplő érdeme), szóval lehet, hogy még egyszer megpróbálkozom majd Caroline Kepnes könyvével.

Voltam színházban is, méghozzá Szabó Magda Régimódi történetét sikerült megnézni a Győri Nemzeti Színházban és fantasztikus volt (de főleg Kubik Anna Rickl Mária szerepében). Az az igazság, hogy Szabó Magdával eddig nem álltam sehogy, sosem olvastam tőle a felnőtt regényeit és nem is igazán terveztem, de a darab óta beleástam magam az életrajzába és egyre több könyv került fel a listámra tőle.

A blog eléggé leült januárban, a két „kötelező” poszton kívül más nem is került ki, de őszintén szólva jó lesett egy kicsit offline lenni. Februárban szeretném az elmaradt értékeléseket bepótolni és letudni végre a tavalyról maradt recenziókat, hogy tényleg tiszta lappal induljon az év. Rengeteg jó könyv jön a következő hónapokban is, nehéz lesz tartani magam ahhoz, hogy kevesebb újdonságot szerezzek be és inkább a meglévő könyveimet „fogyasszam”, de rajta vagyok az ügyön.

TBR-listát februárra sem csináltam, úgysem sikerül sosem tartanom magam a tervhez, nem vagyok ahhoz elég fegyelmezett és sokszor a kedvem is közbeszól. Elképzelések vannak, olyan nagy szabásúak például, mint az Anna Karenina – majd meglátjuk, hogyan alakul.