Erik Axl Sund – Üvegtestek
Hogy mit várhat az ember egy könyvtől, ami rögtön az elején Justin Biebernek mond köszönetet? Vagy nagyon jót, vagy nagyon rosszat. Lelövöm az elején a lényeget: ez bizony egy jó könyv! Annak ellenére, hogy nem olvastam még belőlük túl sokat, kifejezetten kedvelem a skandináv krimiket. Főleg az utánozhatatlan és hihetetlenül magával ragadó atmoszférájuk nyűgöz le és szerencsére az Üvegtestek sem kivétel: ha ez a könyv valamiben nagyon erős, akkor az a hangulatteremtés. Az Instagramon írtam még az olvasás előtt, hogy remélem, a hangulata legalább annyira nyomasztó lesz, mint a borítója. Nos, a kívánságom valóra vált és szerencsére a sztori sem mindennapi.
Már a felütés is rettentően izgalmas: feltűnően sok kamasz követ el öngyilkosságot, és az egyetlen közös pont az esetekben az, hogy az elkövetés idején magnókazettát hallgattak. A kazettákon lévő zenék pedig pont olyan hosszúak, mint az áldozatok születési dátuma. Az ügyre állított Hurtig főfelügyelő hamar rájön, hogy egy Hunger nevű titokzatos zenész a kulcs a megoldáshoz, de közben más gyilkossági ügyekkel is párhuzamot vél felfedezni. Hurtig még csak nem is sejti, hogy milyen szövevényes ügyre bukkant.
Kedvelem az olyan könyveket, amelyekben több karakter nézőpontján keresztül bontakozik ki a történet. Az Üvegtestek pont ilyen, ráadásul hamar kiderül, hogy az összes szereplő kapcsolatban áll egymással valamilyen úton-módon, és természetesen mindenki elcseszett a maga módján. A kamaszok problémái a tizenhat éves Vanja szemszögén keresztül kerülnek bemutatásra, aki egy kívülálló szemével nézve nagyon szerencsés: szerető (nevelő)szülőkkel megáldott, jó anyagi körülmények között élő okos és intelligens kamasz, aki ennek ellenére mégis el akarja dobni magától az életet. A felnőttek sem sokkal boldogabbak: a látszólagos gondtalanság álcája alatt múltbéli traumák, magány és súlyos titkok nyomják a vállukat.
Maria meg merte tenni, de tulajdonképpen mit ért el vele? A fájdalma abban a pillanatban megszűnt, hogy leugrott az erkélyről. De csak átköltözött másokba.
Például az anyjába.
Vanjába.
És Vanja megérti, hogy a szenvedés összege állandó. Hogy a fájdalom energia,amit nem lehet megsemmisíteni. Egy ember meg tud halni, de nem tud eltűnni.
A szenvedés túléli a testet.
Rengeteg módon el tudjuk dobni magunktól az életet, gondolja. Az egyik, hogy élünk tovább.
A skandináv krimik nem igazán a pörgős cselekményükről híresek, az Üvegtestek is inkább hömpölyög, mintsem sodor, ennek ellenére rettenetesen olvastatja magát, de időnként le kellett tennem, mert annyira nyomasztott. A fiatalok kilátástalansága, az öncsonkítások, a drogba menekülés mind-mind súlyosan megülték a lapokat, és ehhez jött még a szürke és hideg hangulat, ami annyira jellemzi a skandináv krimiket… Ráadásul a vége is hatalmas meglepetéseket tartogatott, hiszen egy olyan végimenetelt választott a szerző, amire nagyjából senki sem gondolna (főleg, hogy elvileg ez a könyv is egy sorozat kezdőkötete). Viszont néhány, a nyomozást illető következetlenséget is felfedezni véltem a cselekményben. Nagyon amatőr hibákat ejtett a főfelügyelő, rutinos krimiolvasóként szörnyen feltűnő volt ez a hozzá nem értés – bár az is lehet, hogy a szerzők direkt alakították így a szálakat, hogy aztán a fentebb említett végkifejlet igazán ütős legyen.
Erik Axl Sund előző könyvei, a nagy sikerű Victoria Bergman-trilógia kötetei teljesen kimaradtak az életemből, pedig szinte csak méltató kritikákat olvastam róluk. Az Üvegtestek után azonban ezt a hiányosságot nem nagyon bánom, mert jobb bemutatkozást nem is kívánhattam volna ettől a furcsa szezőpárostól. Az egyik legsötétebb olvasmányélményemen vagyok túl a könyvnek köszönhetően, ráadásul még nem várt meglepetéseket is tudott okozni a vége felé, úgyhogy abszolút elégedett szájízzel zártam ezt az őrült stockholmi kalandot. Amennyiben tényleg lesz folytatása, én feltétlenül vevő leszek rá. Ha emlékezetes és sötét olvasmányt kerestek, akkor az Üvegtestek a ti könyvetek, de készüljetek fel, mert a befejezést követően is sokáig veletek marad!
Kiadó: Libri-Insomnia
Oldalszám: 392
Eredeti cím: Glaskroppar
Fordító: Papolczy Péter
Megjelenés dátuma: 2018.09.03.
Megrendelhető innen
A skandináv krimi rajongóinak körében nagy népszerűségnek örvendő Victoria Bergman-trilógia szerzőpárosa újabb lebilincselő történettel örvendezteti meg a hazai olvasókat. A következő napokban a Blogturné Klub három bloggere kalauzol el benneteket az Üvegtestek nyomasztó világába, a nyereményjáték kérdéseire helyesen válaszolók között pedig három példányt sorsolunk ki a kiadó felajánlásából.
Nyereményjáték
A könyvben központi szerepet játszik a zene – még ha nem is éppen a legpopulárisabb fajtája –, Svédország pedig rengeteg híres zenészt adott már a világnak.
A feladat: találjátok ki a képeken szereplő svéd származású előadók nevét, és a legismertebb (vagy akár egyetlen) slágerük címét! Segítségként adunk egy kis információt a szóban forgó dalokról. Amennyiben mindegyik állomást teljesítettétek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét.
Fontos! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy a levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk!
A hazájában 1997-ben debütált dal a következő évben már óránként csendült fel a hazai rádiókban is. Azóta is gyakran hallható, igazi örökzöldről van szó, amely a vidám hangzása ellenére szomorú témáról – egy szakításról – szól.
A turné állomásai
09.26. A Szofisztikált Macska
09.28. Nem félünk a könyvektől
09.30. Zakkant olvas
Fülszöveg | Bizarr öngyilkossági hullám rázza meg Svédországot: egyre több fiatal vet véget az életének borzalmas és merőben szokatlan körülmények között szerte az országban. A tragikus eseteket egyetlen momentum köti össze, mégpedig az, hogy haláluk előtt régi magnókazettákról egy Hunger nevű zenész drámai muzsikáját hallgatják. Ugyanebben az időben valaki meggyilkolja a főváros egyik legbefolyásosabb üzletemberét, és amikor Jens Hurtig főfelügyelő összefüggésbe hozza ezeket az eseteket az elhunyttal, körvonalazódni kezd egy ijesztő méreteket öltő gyilkos járvány. Az Erik Axl Sund álnéven író svéd szerzőpáros, Jerker Eriksson és Hakan Axlander Sundquist sötét hangulatú bűnregényei már több országban sikert arattak. A Bomlás, az Éhség és a Tisztulás című korábbi műveikért, azaz a Victoria Bergmant középpontba állító trilógiáért különdíjat kaptak a Svéd Krimiírók Akadémiájától.
A SZERZŐRŐL
Az Erik Axl Sund írói álnév két szerzőt rejt: Jerker Erikssont és Håkan Axlander Sundquistet. Utóbbi hangmérnök, zenész és művész, míg Eriksson zenei producerként és könyvtárosként dolgozik egy börtönben. Első közös regényüket 2010-ben adták ki, a Victoria Bergman-trilógiával pedig mind a közönség, mind a kritikusok tetszését elnyerték.