Emma Stonex: A torony őre

Valamiért nagyon szeretem a világítótornyokat, olvasni róluk pedig még jobban, így amikor láttam, hogy érkezik A torony őre című könyv, sejtettem, hogy nem fogom kihagyni. Érdekes könyv, mert a fülszöveg alapján nem igazán lehet eldönteni, hogy milyen típusú olvasmányról is van szó. Krimi? Lélektani? Thriller? Vagy csupán egy teljesen átlagos történet az eltűnt toronyőrök rejtélye köré írva? 

Én a krimire számítottam leginkább, de olvasás közben hamar kiderült, hogy a fentiek közül nagyjából mindegyik jellemző a könyvre. Őszintén még mindig nem tudnám pontosan besorolni, de nem is kell. A lényeg, hogy elképesztően olvasmányos és érdekesen megírt kötethez volt szerencsém, úgyhogy nem kellenek címkék.

A történet alapja egy megtörtént eset, a könyv hűen követi is az eredeti eseményeket, csupán az időpont lett későbbre helyezve. Az igazi eltűnés 1900-ban történt, A torony őre cselekménye pedig 1972 végén és 1992-ben játszódik.

Három toronyőr rejtélyes, megmagyarázhatatlan eltűnése évtizedek óta izgalomban tartja a közvéleményt – megközelíthetetlen hely, belülről bezárt ajtó, ragyogó tisztaság, sehol egy holttest, megterített asztal és egy bizonyos időpontban megálló órák. Húsz évvel később egy népszerű író keresi fel az egykori toronyőrök özvegyeit, hogy felelevenítsék a történteket. A könyv az ő visszaemlékezéseikkel, illetve a toronyban tartózkodó három férfi gondolatainak követésével tisztázza a helyzetet. 

Nagyon érdekes A torony őre, ugyanis az íróval történő beszélgetések monológ formájában olvashatók, így teljesen olyan érzés, mintha a női szereplők közvetlenül nekünk, olvasóknak mesélnének. Amikor a toronyban vagyunk, akkor mindig valamelyik toronyőr gondolatait olvashatjuk, illetve a cselekményben fel-felbukkannak levelek is. Párbeszéd feltűnően kevés olvasható benne, és ettől lesz a történet egy kicsit líraibb, mélyebb, mint amit az ember egy egyszerű krimitől várna. 

A világítótornyokban a szépségük mellett van valami borzongató és megbabonázó, nem? Nos, az író is így gondolhatta (és az eredeti történetben is felbukkan egy ilyen történetszál), mert a könyv világítótornya bizony elég kísérteties hely. Távol a szárazföldtől, nehezen megközelíthető helyre épült, szűk, és igazi személyiséggel rendelkező épület. Adta hát magát a helyzet, hogy a torony amolyan önálló főszereplőként is megállja a helyét és baljós, hideglelős hely legyen az olvasók számára, miközben a őröknek igazi menedék és otthon, ami azonnal hiányozni kezd, amint szárazföldre lépnek. A magány és az elszigeteltség látszólagos szomorú élet, azonban az őrök számára igazi idill és megnyugvás a toronyban való szolgálat, egy olyan hely, ahol nem kell maszkot viselniük és megjátszani magukat. Hamar kiderül számunkra, hogy a múlt olyan eltemetett titkokat és kimondásra nem kerülő problémákat és konfliktusokat rejteget, amik szinte dominó-szerűen idézték elő az eseményt, ami a három férfi eltűnéséhez vezetett. 

A kezdetben csak utalásokból, később már konkrét eseményekből sejthető végkifejlet már erősen a krimi felé sodorja a könyvet, és ugyan a leglogikusabb magyarázatot kapjuk, a háttérben végig ott van egy furcsa, megmagyarázhatatlan természetfeletti szál is, amiről képtelenség eldönteni, hogy az őrök hallucinációjáról van szó, vagy pedig valóban misztikus krimibe csapott át a cselekmény.

Nekem tetszett ez a fajta keveredés, mert adott a könyvnek egy különleges hangulatot és éles ellentétben állt a húsz évvel későbbi cselekmény hangulatával, ami egy teljesen átlagos, már-már monotonnak ható visszaemlékezések sora. A szereplők közül senki sem egyértelműen jó vagy rossz, mindenkiről szép lassan kiderülnek dolgok – akit kezdetben szánsz, azt később megutálod, akitől először tartasz, végül megsajnálod és még a két sziklaszilárd szereplőről is hamar lehull a lepel és kiderül, hogy az ő házasságuk sem volt éppen tökéletes.

Jó kis könyv A torony őre, egyszerre lírai és izgalmas, érdekesen vegyíti a műfajokat és nagyon olvasmányosan van megírva – mindössze két délután kellett hozzá. Azoknak tudom ajánlani, akik nem feltétlenül hagyományos krimire vágynak, hanem ugyanolyan fontos számukra a szereplők lélektana is a történetben. 

A könyv adatai
Eredeti cím: The Lamplighers
Kiadó: General Press
Fordító: Kiss Ádám
Kiadás: Puhatáblás
Oldalszám: 328
Kiadás éve: 2021
Moly

A General Press Kiadó jóvoltából különleges blogturné veszi kezdetét, amely a krimik köré szerveződik! Három krimi a kiadó kínálatából, három blogger és öt állomás, amelyek során nem csupán izgalmakat és rejtélyeket kutatunk, de a turné végén mindegyik könyből nyerhettek egy-egy példányt. Tartsatok velünk a rejtélyek, izgalmak és titkok világába, nyomozásra fel, a végén pedig gyűjtsetek be egy saját kötetet!

Nyereményjáték

Játékunkban minden állomásnál az adott könyvhöz kapcsolódó kérdéseket találtok, ezekre kell helyesen válaszolni, majd beírni a Rafflecopter megfelelő rubrikájába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A könyvet igaz történet ihlette. Hol történt pontosan az eredeti eset?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Május 24: A Szofisztikált Macska
Május 26: Könyv és más
Május 28: Kelly és Lupi olvas
Május 30: A Szofisztikált Macska
Június 1: Könyv és más
Blogturné Klub

---