Kortárs,  Szépirodalom

Donna Tartt: A kis barát

Kevés írót övez olyan kultusz, mint Donna Tarttot. Hogy mindezt mivel érdemelte ki, arról eddig fogalmam sem volt – annak ellenére, hogy a három nagyregénye közül az első már jó ideje vár a sorára a polcomon. Az amerikai írónak eddig még csak két könyve volt elérhető magyar nyelven – A titkos történet, amelyet kultregényként tartanak számon és Az Aranypinty, amit a közelmúltban filmesítettek meg, nem mellékesen pedig elnyerte a Pulitzer-díjat 2014-ben.
A kis barát, amely kronológiailag a kettő között íródott, nemrég jelent meg magyarul, engem pedig teljesen megvett a fülszövege meg ez a sötét, baljós borító. Így alakult, hogy végül nem a két éve olvasásra váró A titkos történet lett az első Tartt könyvem, hanem a kevésbé méltatott, ellenben sokat kritizált második regénye.

Amit elsőként és mindfelett kiemelnék vastag betűkkel az az, hogy a hangulatteremtés csillagos ötös volt. Nem emlékszem, hogy olvastam volna valaha ennyire plasztikus, ennyire zsigerien átható leírásokat, táj-és hangulafestéseket, szinte odateleportált az író abba a nyomasztóan déli, nyomasztóan sötét kis Mississippi állambeli városkába. Nyirkosság, por, izzadság, kilátástalanság, időtlenség, kígyók és rovarok – csak néhány dolog, ami jellemzi ezt az Alexandria nevezetű fiktív várost, ahol a tizenkét éves Harriet él nővérével, anyjával és „nénikéivel”. A nénikéket azért tettem idézőjelbe, mert tulajdonképpen nem a klasszikus nagynénékről beszélünk, hanem a nagyanyjáról és annak három nővéréről. A család életét beárnyékolja a több, mint egy évtizeddel ezelőtt történt tragédia, amikor Harriett bátyját, a mindössze kilencéves Robint holtan találták. A gyilkos kilétére sosem derült fény, és a család azóta is az eset hatása alatt van, Harriet pedig a fejébe veszi, hogy kideríti, ki ölte meg a bátyját és bosszút áll rajta. Ehhez egy fiúbarátját hívja segítségül és kettejük kis játéka hamarosan komolyabbra fordul, a lány ugyanis talál egy ideális gyanúsítottat. Harriett, mint főszereplő nagyon jól működik: okos, koraérett, de meggondolatlan és makacs is, nem több egy tizenkét évesnél, de mégis felnőttebb mint a regény néhány szereplője.

akisbarat02.jpeg

Tartt nagyon jól tud írni, ez egészen biztosan bebizonyosodott, azonban fájó szívvel, de igazat kell adnom azoknak a kritikáknak, amelyek szerint A kis barát túlírt. Én is így éreztem. A hihetetlenül szuggesztív és hátborzongatóan sötét prológus után következik a többszáz oldalon át elnyújtott „semmi” –  amit egyébként élvezetes volt olvasni, mert mint mondtam, Tartt igencsak tud írni –, és csak az utolsó, cirka kétszáz oldalba sikerült besűríteni némi történést is. A semmit itt most úgy értem, hogy a cselekmény szempontjából nézve semmi, mert egyébként nagyon fontos és komoly kérdéseket feszegetünk közben, elképesztően árnyalt karakterábrázolásokat kapunk, és betekintést nyerünk a déli társadalom problémáiba egyéni- és kollektív szinten is. Nagyon tetszett, hogy a hangulatfestéshez híven a szereplők is igazi, húsvér emberekké váltak, egyesült bennük a jó és a rossz, mindegyik külön személyiséggel és háttérrel rendelkezett és általuk (még a legjelentéktelenebb mellékszereplők esetében is) azt is megmutatta, hogy mennyire befolyással van az egyén életének, sorsának alakulására a családi háttér. 

Nem szerette azokat a gyerekkönyveket, amelyekben a gyerekek felnőnek, mert a „felnövés” (az életben is, a könyvekben is) az egyéniség gyors és megmagyarázhatatlan elsorvadásával járt; a hősök meg hősnők egyik pillanatról a másikra búcsút mondanak a kalandoknak valami unalmas, imádott személy kedvéért, házasságot kötnek, családot alapítanak, és minden tekintetben úgy viselkedek, akár egy csapat tehén.

A vége is egy kicsit befejezetlen lett, mintha Tartt elfelejtett volna visszaülni az asztalhoz a cigiszünet után és a nagy kapkodásban leadta így a kéziratot. Nem arról van szó, hogy feszítenek a bennem maradt kérdések – mert ha akarom, minden kérdésre tudok választ találni (SPOILER talán még a gyilkos személyére is), csak olyan hirtelen lett elvágva az egész, olyan hamar rántotta ki alólam a könyvet, miután előzőleg hatszáz meghitt oldalt töltöttünk el együtt a legkisebb apróságok alapos bocolásával. Ez akkor ennyi volt, nincs több látnivaló – mondaná, és hűvösen arrébb állna. Az is lehet, sőt, biztos vagyok benne, hogy csak én vagyok egyelőre túl kevés ehhez a könyvhöz.

Mindezek ellenére vagy talán épp ezért, mégis elvarázsolt A kis barát. Ez nem egy krimi, senkit se tévesszen meg a fülszövege, A kis barát egyszerre drámai történet, családtörténet, szociográfia, felnövéstörténet és még sok minden más. Olyan igazi nagyregény.
Ajánlom a türelmes olvasónak, akiből egyre kevesebb van – annak, akinek nem a cselekmény a lényeg, aki szeret elveszni a mondatok szépségében, aki élvezettel olvas a szereplők mély lelkivilágáról, aki szeret hosszú oldalakat tölteni a feleslegesnek tűnő dolgok tanulmányozásával.
Ez a könyv lassú és az olvasóját is lelassulásra kényszeríti. Hiszen hova sietnénk, amikor annyi mindent meg lehet figyelni, fel lehet boncolni, át lehet érezni, nem igaz?

ne_gytappancs_7.jpg

A könyv adatai:
Eredeti cím: The Little Friend
Kiadó: Park Kiadó
Fordító: Kada Júlia
Keménytáblás, 644 oldal
Kiadás éve: 2019.
Moly

megveszem_1_-2.jpg

78665408_2459864794269309_1689405525952823296_n.jpg

Donna Tartt második könyvének magyar kiadása idén jelent meg a Park Könyvkiadó gondozásában. A világhírű írónő A kis barát című regényével most az 1970-es évek Amerikájának Mississippi államába kalauzolja az olvasót, és kegyetlen őszinteséggel írja le a Cleve-Dufresnes családot ért tragédiának a következményeit, különös hangsúlyt fektetve a tizenkét éves Harrietre. A megrázó elbeszélés hömpölygő irodalmisága és témájának komolysága az amerikai irodalom nagy klasszikusait idézi.

Nyereményjáték

Donna Tartt egy másik regényének filmadaptációja idén volt megtekinthető a mozikban, és ebből a filmből találhattok egy-egy képet minden állomáson. A feladatotok annyi lenne, hogy a rafflecopter megfelelő helyére beírjátok, hogy mi a neve a képeken látható szereplőknek. A helyes megfejtők között a könyvnek egy példányát fogjuk kisorsolni.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

76779524_2459969330925522_7091552065863811072_n.jpg

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.06. Flora the Sweaterist
12.09. A Szofisztikált Macska
12.12. Könyv és más


Fülszöveg:
„– Szörnyű dolog gyereknek lenni – mondta –, mások kényének-kedvének kiszolgáltatva.”
A Cleve család nagy élvezettel idézi fel múltjának csaknem minden részletét, de egy végzetes anyák napja eseményeit nem hozzák szóba soha. Azon a napon a kilencéves Robin Cleve-et felakasztva találták egy fán az előkertben. Tizenegy évvel később a rejtély – és a bűncselekményre utaló talányos nyomok – megoldása még mindig ugyanolyan kilátástalannak tűnik, mint aznap, amikor megtörtént az eset.

A tizenkét éves Harrietet Houdini és Robert Louis Stevenson példája ösztönzi, amikor egyetlen barátjával nekilát, hogy megkeresse bátyja gyilkosát… és megbüntesse őt. De ami gyerekes játéknak indul, abból hamarosan sötét, veszélyes utazás lesz egy mississippi kisváros fenyegető alvilágában.