• Kortárs

    Ocean Vuong: Röpke pillanat csak földi ragyogásunk

    Mert a szabadság, azt mondják, nem más, mint a vadász és az áldozat közötti távolság. Bevallom, ennél a könyvnél elsősorban a címére figyeltem fel, vagyok ugyanis olyan bolond, hogy nem csak egy szép borítóval, hanem egy ötletes, vagy kellemesen csengő címmel is meg lehet venni. Itt most mind a kettő adott volt, úgyhogy hamar meggyőztem magam arról, hogy ez a könyv és én kellünk egymásnak.Ha mindenáron fel kellene címkéznem az idei olvasmányaimat, akkor a Röpke pillanat csak földi ragyogásunk egészen biztosan a legmeglepőbb olvasmányélmény címét kapná, ugyanis én komolyan nem voltam erre felkészülve.

  • Kortárs,  Szépirodalom

    F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye

    F. Várkonyi Zsuzsa regénye először 2004-ben jelent meg, és ha nem készül el belőle az Akik maradtak című film, akkor szégyenszemre kimarad az életemből ez a könyv, ami óriási veszteség lett volna. Nem tudom milyen dobozban éltem eddig, pedig a szerző neve egyáltalán nem volt ismeretlen számomra a pszichológiai témájú műveiből adódóan. És ezzel el is árultam, hogy F. Várkonyi Zsuzsa elsősorban pszichológus, ami azt kell mondanom, hogy gyönyörűen érződik az első regényén is – értsétek ez óriási pozitívumként. A téma elcsépelt is lehetne, de nem az. A téma kényes is lehetne, de nem az. A téma számtalan helyen átfordulhatna giccses borzalomba, de nem teszi. Ehelyett rendkívül finoman, érzékenyen és…

  • Kortárs

    Joanne Ramos: A Farm

    Nagyon vártam ezt a könyvet, már a beharangozója óta fentem rá a fogam, annak ellenére is, hogy nem szeretem, ha egy könyvet egy másikkal akarnak eladni. Jelen esetben A szolgálólány meséje volt a húzónév, és talán emiatt alakult ki mindenkiben az a téves képzet, hogy A Farm egy disztópia. Úgy a negyvenedik-ötvenedik oldalig vártam a csodát – ergo a disztópikus elemeket –, aztán be kellett látnom, hogy rossz nyomon járok, és ez a könyv ugyan egy élvezetesen megírt történet, ami rengeteg fontos témát érint, csak éppen nem úgy, ahogy elképzeltem. Szóval az első és legfontosabb tanácsom a könyvvel kapcsolatban, hogy felejtsétek el a címkéket!

  • Kortárs

    Elif Shafak: A szerelem 40 szabálya

    A 10 perc 38 másodperc után – ami bekerült az abszolút kedvenceim közé – érthető módon kíváncsi voltam a szerző legfrissebb regényére, ami az igencsak figyelemfelhívó A szerelem 40 szabálya címet viseli. A borító itt is csodálatos, lilában talán még szebb ez a koncepció, mint bordóban, de persze nem a külső teszi a jó könyvet. De sokat ad hozzá.

  • Kortárs

    Elif Shafak: 10 perc 38 másodperc

    Elif Shafak nevét hallomásból már ismertem, de sosem sikerült annyira felkeltenie az érdeklődésemet, hogy megismerkedjem a műveivel. Aztán tavaly év végén a kiadó csodaszép köntösbe bújtatva hozta el a magyar olvasók számára a 10 perc 38 másodpercet, én pedig – nem tagadom, főleg a borító miatt – felírtam magamnak a „majd egyszer elolvasom”-listámra. Végül úgy alakult, hogy megkaptam ajándékba, és ha hiszitek, ha nem, új kedvenc írót avattam.

  • Kortárs

    Deepa Anappara: Dzsinnvadászok

    Az utóbbi hónapokban elhatároztam, hogy nyitottabban fordulok a könyvekhez is, és nyitni kezdtem a nem angolszász/európai szerzők felé. Indiáról, indiai írótól szerintem még sohasem olvastam, és őszintén szólva ez azért lehet, mert az ország és a kultúrája sosem vonzott igazán – éppen ezért örülök, hogy esély adtam a Dzsinnvadászoknak, mert egy picit közelebb tudta hozni a szívemhez ezt a világot, még úgy is, hogy nem cáfolta meg az eddig gondoltakat.

  • Kortárs,  Szépirodalom

    Donna Tartt: A kis barát

    Kevés írót övez olyan kultusz, mint Donna Tarttot. Hogy mindezt mivel érdemelte ki, arról eddig fogalmam sem volt – annak ellenére, hogy a három nagyregénye közül az első már jó ideje vár a sorára a polcomon. Az amerikai írónak eddig még csak két könyve volt elérhető magyar nyelven – A titkos történet, amelyet kultregényként tartanak számon és Az Aranypinty, amit a közelmúltban filmesítettek meg, nem mellékesen pedig elnyerte a Pulitzer-díjat 2014-ben. A kis barát, amely kronológiailag a kettő között íródott, nemrég jelent meg magyarul, engem pedig teljesen megvett a fülszövege meg ez a sötét, baljós borító. Így alakult, hogy végül nem a két éve olvasásra váró A titkos történet lett…

  • Kortárs

    Edward Carey: Kicsi

    Hogyan lesz egy aprócska, ágrólszakadt svájci árvából a francia forradalom túlélője és a világ egyik leghíresebb múzeumának alapítója? Edward Carey bámulatos illusztrációkkal és mesébe hajló cselekménnyel fűszerezett regényében erre a kérdésre keresi a választ. Madame Tussaud nevét mindenki ismeri – még az is, aki sosem járt a híres viaszmúzeumok egyikében, az alapító életútja azonban már nem ennyire közismert. Carey – aki fiatalkorában dolgozott a viaszmúzeumok egyikében – meglátta az Anne Marie Grosholtz törénetében rejtőző potenciált és hosszas kutatómunka után megírta ennek az aprócska asszonynak a kalandos történetét.

  • Kortárs

    Martha Hall Kelly: Orgonalányok

    Egy újabb második világháborús könyvbe tenyereltem bele, nem mintha bánnám, csak jobb ezeket nem gyors egymásutánban fogyasztani. Még két háborús könyvem van hátra az évben és azt hiszem, hogy egy időre pihentetem őket, mert nagyon meg tud viselni a téma, ha adott könyv nagyon érzékletesen van megírva. A címben szereplő könyv is csontig hatolt.

  • Kortárs

    Elizabeth Gilbert: New York lányai

    Elizabeth Gilberttől sajnálatosan keveset olvastam eddig. Egészen pontosan  az előző magyarul megjelent könyvét, a Big Magicet, és most a New York lányait. Bizony, nem olvastam a legfontosabb, leghíresebb művét, az Ízek, imák szerelmeket. Nem. Próbáltam, de éppen egy nagyon rossz periódusban került a kezembe, így elnapoltam. Viszont a filmet láttam, Gilbert tevékenységét pedig a TED előadásai óta nyomon követem – szerintem elképesztően inspiráló nő, nem csak íróként, hanem emberként is.