Könyvajánló
-
Agatha Christie: Szerelmi bűnügyek
Örömmel nyugtáztam, hogy az Adventi krimik és a Szentivánéji krimik után a Helikon Kiadó újabb Agatha Christie novellagyűjteménnyel jelentkezik, ezúttal a szerelem témájára fűzve fel a válogatást. A Szerelmi bűnügyek stílszerűen február közepén jelent meg, történeteiben pedig a szerelem, a szerelmi indítékok vannak hangsúlyban, olyan, már jól ismert főszereplőkkel az élen, mint Poirot, Miss Marple, Tommy és Tuppence, Mr. Parker Pyne, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite. A tizenöt hosszabb, rövidebb történet Agatha Christie-től már megszokott stílusban mesél el rejtélyes bűnügyeket, a végén nem egyszer váratlan csattanóval. Nem titok, hogy Poirot az egyik kedvenc irodalmi karakterem, ennek ellenére ezekben a gyűjteményekben sokkal jobban szeretem azokat a történeteket, amely középpontjában az általam…
-
Margaret Atwood: Rendbomlás
Vannak az olvasók életében olyan biztos pontok, amikről tudjuk, hogy történhet bármi, számíthatunk, számolhatunk vele, amolyan megnyugtató állandósággal. Ilyen például az évi egy – szerencsés csillagzat alatt évi kettő – Margaret Atwood megjelenés. Nagyon kíváncsi voltam, idén melyik címre esik a Jelenkor választása a kanadai szerző életművéből és nem mondom, hogy nem lepődtem meg, amikor kiderült, hogy kissé rendhagyó módon egy novelláskötetet, a Rendbomlást hozzák el nekünk. Jó novellát írni talán nehezebb, mint regényt, úgyhogy nagyon érdekelt, vajon Atwood ebben is olyan jó-e. (Költői a kérdés, nyilván). A Rendbomlás novellák gyűjteménye ugyan, de tekinthető egységes kötetnek, hiszen egy nő életének töredékeibe pillanthatunk be az írások révén a gyerekkortól kezdve a…
-
Silvia Avallone: Egy barátság története
Silvia Avallone második magyarul megjelent regényét, az Egy barátság történetét sokan vádolták már azzal, hogy szemérmetlen Briliáns barátnőm koppintás, ami valljuk be, nem alaptalan feltételezés. A helyszín Olaszország, a történet elbeszélője maga is író, aki immáron felnőttként meséli el kamaszkorában kötetett viharos és bensőséges barátságának történetét egy olyan lánnyal, aki elképesztő hatással volt rá és az egész környezetükre. Azt azonban nem árt tudni, hogy Avallone első, 2010-ben megjelent és Strega-díjjal jutalmazott regényének, az Acélnak is egy női barátság és felnövéstörténet az alapja, az a könyv pedig egy évvel a Briliáns barátnőm előtt jelent meg, tehát lehet őt vádolni koppintással, de nem érdemes, hiszen a téma foglalkoztatta már Ferrante előtt is.…
-
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve gyakorlatilag a megjelenés óta uralja a sikerlisták élét, én pedig legalább azóta tervezem, hogy elolvasom. Most mégis úgy alakult, hogy legújabb könyve, a friss és ropogós Szabad akarat került hozzám. Óriási kíváncsisággal kezdtem hozzá, mert nagyon érdekelt, mi a titka a szerzőnek, de az még inkább, hogy milyen kényes pontokat fog bennem megbirizgálni olvasás során. A Szabad akarat szintén a transzgenerációs hatásra épülve íródott, tehát tekinthető egyfajta folytatásnak is, de önállóan is bátran olvasható. Ha esetleg hozzám hasonlóan kimaradt valakinek az Örökölt sors, akkor előtte érdemes egy picit utánaolvasni a transzgenerációs elméletnek – de annak, aki nem egy internetkapcsolat nélküli barlangban töltötte az utóbbi…
-
Szép Zsolt: Sárkányhant
Visszatekintve a tavalyi évemre, olvasás szempontjából több érdekes dolgot is leszűrhetek, de most csak egyet emelnék ki: kiábrándultam a fantasy műfajából. Keveset is olvastam, és azok sem kötöttek le úgy, ahogy kellene, így számos kötetet félbehagytam, mert untam. Remélem, ez csak átmeneti állapot.Ezt most azért írom le, hogy kiemelhessek a tavalyi olvasmányaim közül egyet, amire mindez szerencsére nem volt érvényes. Minden fenti ellenére pillanatok alatt magába szippantott és elvarázsolt. Ez a könyv pedig nem más, mint a Sárkányhant, a Kárpát Walzer folytatása. A Kárpát Walzer volt a 2019-es évem egyik kedvenc kötete, úgyhogy borzasztóan vártam már a folytatást, ami tavaly nyáron jelent meg végül. Az író, Szép Zsolt láthatóan figyelembe…
-
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Matt Haig már régóta a radaromon van, mint szerző, akitől mindenképpen olvasnék valamit. Azt gondoltam, hogy az Éjfél könyvtár lesz az első Haig könyvem, de a sors úgy hozta, hogy az író talán leghíresebb (gyerek)könyvét vehettem először kézbe. A fiú, akit Karácsonynak hívnak című történetből a Netflixen látható a feldolgozás, ennek apropójából pedig a Kolibri Kiadó újra kiadta a könyvet, ezúttal filmes borítóval. Túlságosan ritkán olvasok ifjúsági könyveket, pedig nagyon szeretem és általában kifejezetten élvezem is ezeket a történeteket. Idén nem igazán akar megérkezni a karácsonyi hangulat a lelkembe, úgyhogy titkon reméltem, hogy A fiú, akit Karácsonynak hívnak egy kicsit segít ráhangolódni az ünnepekre. A könyv azzal kezdődik, hogy Matt…
-
Leigh Bardugo: Ninth House – A kilencedik ház
Leigh Bardugoval nem kezdődött jól a kapcsolatom, a Six of Crows sajnos nem jött be annyira, mint az olvasók többségének, így az első résszel el is engedtem a sorozatot meg a Grisaverzumot is. Aztán amikor jött hír, hogy megjelenik magyarul a szerző felnőtt fantasyje, a Ninth House – amit egyébként 2019-ben a legjobb fantasynek szavaztak meg Goodreadsen –, úgy éreztem, hogy muszáj még egy esélyt adnom neki, hiszen valami miatt mégiscsak rajong érte a fél világ. Fülszöveg és mindenféle előismeret nélkül ugrottam bele a sztoriba, egyedül azt tudtam, hogy A kilencedik ház egy új duológia első kötete – ezen túl semmit. Megküzdöttünk az elején. A történet mindenféle bevezetés nélkül kezdődik…
-
Sarah Pearse: A szanatórium
Ha volt könyv idén, amit nagyon vártam, az egyértelműen A szanatórium volt. A Papírpalotához hasonlóan ez is egy Reese Witherspoon könyvklubos kötet volt anno, és már akkor felfigyeltem rá, mint izolált környezetben játszódó thrillerre. Ráadásul a könyv helyszíne nem más, mint Svájc, ami egyrészt nagyon ritka (de miért?), másrészt pedig örökké kedves hely a szívemnek, mert gyerekkorom egy része oda köt. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én személy szerint frászt kapok a régi időkből fennmaradt egészségügyi intézményektől, legyen szó akár elmegyógyintézetről, vagy mint a jelenlegi esetben, egy tüdőszanatóriumról. Ha valamilyen filmben vagy könyvben feltűnik egy ilyen intézmény, már tudom, hogy borzasztóan nyomasztani fog. Nem volt ez másképp most…
-
Lisa Jewell: A fenti lakók
Nekem Lisa Jewell neve nem sokat mondott eddig, csak azt tudtam, hogy A fenti lakók című thrillerét nagyon szeretik a külföldi olvasók. Rákeresve a szerzőre a régi könyvei címei is ismerősnek tűnnek, de konkrétan ez volt az első olvasmányom tőle és meg kell mondanom, remek bemutatkozás volt. Nem volt különösebb elvárásom a könyvvel kapcsolatban, csak egy jó kis pszichothrillerre vágytam és azt maximálisan megkaptam a könyvtől, de még többet is. A fenti lakók különlegesen emlékezetes történet, amit muszáj egy ültő helyben ledarálni, annyira visz magával a sztori. A történet több szálon és több idősíkban játszódik, az elbeszélőből sem csak egy van. Ez egyébként egyáltalán nem zavaró, könnyen fel lehet venni…
-
Miranda Cowley Heller: Papírpalota
A Papírpalota már nyáron felkeltette a figyelmemet, amikor Reese Witherspoon könyvklubjában az aktuális hónap olvasmányának választották. Természetesen elsőre a borító miatt csillant fel a szemem (gyönyörű!), aztán megnéztem a videót, amiben Reese beszél a történetről és ez végleg meghozta a kedvem hozzá. A kötet a KULT Könyvek sorozatban jelent meg idén októberben és méltó folytatása a sorozatnak, ugyanis egy nagyon mély és összetett könyv ez, amely jó sokáig az olvasóval marad még a befejezés után is. A könyv főszereplője és egyben elbeszélője Elle, aki szokásos nyári vakációját tölti Papírpalota nevű családi nyaralójukban a festői Cape Codon. A történetbe szinte in medias res kapcsolódunk be, amikor Elle visszaemlékezik az előző estére,…