-
Kelly Barnhill: A lány, aki holdfényt ivott
Ezt a könyvet eredetileg nem szándékoztam elolvasni, de annyira megfogott a borítója, hogy beleolvastam és végül teljesen magával ragadott. Egyre inkább rá kell jönnöm, hogy a Middle Grade könyvek világa egy olyan hely, amit érdemesebb alaposabban felfedezni, hiszen eddig mindig nagyon pozitívan csalódtam a 8- 12 éves korosztálynak szánt regényekben. Volt ez a vita, hogy akkor ez most MG vagy YA – szerintem előbbi, de igazából tök mindegy, ez egy szuper könyv korosztálytól függetlenül, és ugyanúgy megtalálja benne a jót egy 10 éves, mint ahogyan egy 17 éves vagy egy 40 éves olvasó is.
-
Jennifer Mathieu: Moxie, avagy a vagány csajok visszavágnak
A Young Adult könyvek sosem álltak közel hozzám, ezért volt meglepő még számomra is, amikor lecsaptam a Moxie-ra. Persze megvolt az oka, amiért úgy gondoltam, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom ami nem más, minthogy a Moxie egy feminista YA. A feminizmus témaköre pedig mindig meg tud venni magának (a szakdolgozatomat is részben erről írtam), de sikamlós pálya is egyben, hiszen nagyon könnyű úgy hozzányúlni, hogy végül kontraproduktív legyen. Aztán persze hónapokig tologattam, húztam-vontam, mindig volt valami érdekesebb, fontosabb, ami elékerült a várólistámon, mert hiába a feminista címke, valahogy fáztam tőle. Utólag beláttam, hogy lüke voltam, mert tök jó ez a könyv, egy szuszra kiolvasós, szórakoztató, és igazán gondolatébresztő.
Ezeket is érdemes megnézni
Kelly Barnhill: A lány, aki holdfényt ivott
Kerstin Gier: Fellegszálló
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
-
Guillaume Musso: Az éjszaka és a lányka
Guillaume Musso az egyik legnépszerűbb francia kortárs író, regényeit itthon és külföldön is nagy rajongás övezi. Nekem még nem volt hozzá szerencsém – a posztban majd kifejtem, hogy miért maradt ki eddig – , de a Park kiadónál ötödikként megjelent Az éjszaka és a lányka már engem is elcsábított magának. És hogy milyen volt az első találkozásunk? Bíztató!
-
Mark Sullivan: A skarlát ég alatt
Biztosan feltűnt már, ha régebb óta olvasol, hogy nagyon kedvelem azokat a könyveket, amik a II. világháború idején játszódnak. Az okát nem tudom megmondani, hiszen nincs olyan a világban, ami rémisztőbb és szomorúbb lett volna ennél az időszaknál, de mégis, szeretem, hogy az ilyen könyvekben leírt történetek, sorsok által emberibb oldaláról ismerhetem meg azt, amiről csak a száraz történelemkönyvekből tudok. Még akkor is, ha minden egyes ilyen olvasmányom után egy kicsit meghal a lelkem.
-
Amy Meyerson: Az elmúlt napok könyvesboltja
Az elmúlt napok könyvesboltja a szerző első regénye, és egy olyan könyv, amin azonnal megakadt a szemem. Egy könyv, ami részint könyvekről szól és aminek könyvek vannak a borítóján? Egy könyv, aminek a központi helyszíne egy könyvesbolt? Ne vicceljünk, az csakis jó lehet! A fülszöveget csak felületesen futottam át, ezért valami könnyedebb chick litre és/vagy romantikus sztorira számítottam, de tévedtem, ugyanis ez a könyv egy kicsit komolyabb mondanivalóval bír, mint amit a csinos borító alapján várnánk. (Igen, jól látjátok, ebben a bejegyzésben határozottan sokat fogom használni a könyv szót).
Ezeket is érdemes megnézni
Summer Rayne Oakes: Barátom, a filodendron
Alex Michaelides – Néma tanú
Elton John: Én
-
Thomas Harris: Cari Mora
Thomas Harris a világ talán legismertebb és leghírhedtebb sorozatgyilkosának kitalálója; talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a Hannibal Lecter név a világon mindenütt ismerősen cseng. Nem követtem nagyon az író munkásságát – őszintén bevallva a Hannibal könyveket sem olvastam, csak a film és a sorozat nyomán ismerem a sztorikat –, így csak sejteni tudom, hogy a rajongói mennyire vágyhattak már tőle egy új regényre. Tizenhárom évet kellett várniuk, ennyi idő után jelent meg ugyanis Harris új regénye, ami a Cari Mora címet kapta. Gondoljunk bele, mennyire nehéz lehet a Hannibal-tetralógia sikere után bármit is az olvasóközönség elé bocsátani, hiszen Harris olyan magasra tette magának a lécet, hogy nem igazán…
Ezeket is érdemes megnézni
Szántó Dániel: A hatszög
Dr. Csernus Imre: Főnix
Rosella Postorino: A Farkas asztalánál
